Ritka két férfi, kiskamaszkorban kezdődő és tartós barátsága, háromé még inkább, de hogy négy fiúból legyen kebelbarát ahogy ők egymást titulálták, az csodaszámba menő. Hát még ha a kapcsolatuk olyan mély és nyílt, mint a férjeméké. Természetesen a barátság kezdeténél már mi is előfordultunk, ugy értem a lányok, akiket később feleségül vettek. Ha egy kisvárosban él az ember nehezen izolálhatja el magát, és mivel a négy srácnak isteni humora volt, ezzel – vagy azzal fej magasan kitűntek a többiek közül, nemcsak mi, jelenlegi feleségek habarodtunk beléjük, de sok csaj is. A fiuk tornásztak, díjakat nyertek, naponta órát edzettek, minden marhaságba benne voltak és ami már csak hab a tortán: jól tanultak hiszen az egyetemet célozták meg. Természetes volt, hogy mi is a főiskolák felé vettük az irányt, mi akik ugy ahogy állandósultunk társaságukban, mire leérettségiztünk. Mi négyen lányok, általuk váltunk barátnőkké, vagyis időnként ellenféllé, attól függően, hogy a fiuk éppen melyikünkre vetették ki a hálót, mert elkötelezni egyikünk mellett sem akarták magukat, viszont – mivel vallották, a puding próbája, hogy megeszik – elmélyítették kapcsolatukat mind a négyünkkel, vagyis szex szimultánt játszottak velünk, amibe persze mi is majdnem mindig teljes szívvel – lélekkel benne voltunk, mert a szerelem fura dolog. Fruska korban rajongással, vagy inkább az irigyek bosszantásával kezdődik, aztán közönnyé, barátsággá, vagy szerelemmé szürkül, netán erősödik attól függően, mennyi közöst talál a két ember egymásban. Én eleitől fogva a férjemet szerettem, mondjuk ez enyhe kifejezés, mert szinte imádtam. Gondolhatjátok mennyire felkavart, amint éppen partnert váltott, vagyis nem velem vonult el édes – kettesben. De mert – máig sem tudom, hogy közös megállapodással – e, – de akkor rám éppen a kebelbarátok másik tagja szállt, és mert nem akartam, hogy kiessek a csodás bandából, amellyel jó volt felvágni, amelynek tagjai mindig biztosították a táncost, a védelmet, a ni vót, és nem utolsó sorban a csodálatos humorú szórakoztatást, vagyis lassan, a három másikkal is megtörtént az, amit egész életemben csak vele akartam csinálni, de legalább az vigasztalt, hogy ö volt az első. A többi lány már próbált ezt – azt, mire közénk került, s egyiküket fehérmájúnak csúfolták, mert arra csak rá kellett nézni, és nemcsak az éppen soros partnernek, s máris azt nézte, hol, és adta magát, sőt minden porcikájával benne volt a dologban. Fura nyolcas volt a mienk és ma már nem tudnám megmondani, végülis hogy alakultak ki a végleges párok, de mi utolsó éves egyetemistaként, a többiek pedig szépen sorban, megesküdtünk. Volt a srácok között – mondhatom, hiszen nemcsak a saját és a barátok mindig szemtől szembeni elmondásából tudom – egy gyorsabb lobbanó, hamar kialvó természetű, akinek a négyünk közül legfrigidebb lány jutott, vagyis azt tartotta legmegfelelőbbnek. Ahogy mondta:annyi puskapora ugy sincs egyszerre, hogy csúcsra járassa a párját, de legalább magára figyelhet, vagyis ugy csinálhatja, hogy ö élvezze, nem kell azzal bíbelődnie, ami úgyis felesleges, hiszen aki frigid, az olyan mint az északi sark jege, lassú olvadású, vagyis reménytelen Csodálkoztunk, hogy miért nem az a fiú szállt rá, aki – akár órákig is tudta tartani a formáját, hiszen ha az ember jól meggondolja, a legtöbb férfi elején még csak – csak bírja a hosszú meneteket, de ahogy múlik az idő, a dereka is belefárad. Már mint az asszonynak, mert a hosszulövetö, így hívtuk a srácot, sosem gyorsult fel. Ez annyira igaz, hogy amikor otthon már érzi, hogy inkább terhes a szeretkezési vágya, felhívja valamelyikünket. Jól hallottátok. Valamelyik barátja feleségét. Ezt még az elején megbeszéltük, nyíltan, nyolcasban: ha már mindenki megvolt mindenkinek, mi értelme a házastársi hűségnek, de azért a dolgokat nem lehet összekuszálni és vigyázni kell az utódnemzésnél. Aki a más nejéhez látogat, óvszert használ, csak férjeknek szabad az út. Ma már csupán a fehérmájú nejű házaspár gyerektelen. Hármunknak van és holtbiztos, hogy a férjünké, holott sosem csináltunk gondot abból, ha valamelyik fiú megkívánt bennünket, sőt. Ha azt mondta a telefonban: fogadóképes vagy? Valami édes nosztalgiavágy fogott el, minden eltörpült, ami annakidején nem vonzott hozzá, és minden izgalomba hozott, amit annakidején, és azóta is jól csinált.

Elképesztő ahogy élünk? Lehet, de hogy a négy jó barát tartja az esküjét, és nemcsak azt, amit nekünk, hanem amit egymásnak fogadtak, vagyis tizenkét év alatt, négyünkön kívül nem volt nő az életükben, az fix. Okos asszony nem főzi mindennap a férje kedvenc ételét, mert hamar ráunna, belementünk hát a fura megoldásba, mert amíg ö máshol eszik, mi is bűntelenül lakmározunk és ha nem is fogható más ölelése az övéhez: az új, felkorbácsolja az ember vérét, mert mindkettő bizonyítani akar, felvágni, és elismertetni, hogy nem volt érdemtelen az érdeklődésre, de a férjet sem éri kár, inkább feltöltődik, s nagyobb hévvel adja magát otthon A kapcsolat csoportos szex lett, mind a nyolcan otthon vagyunk mind a nyolcunk otthonában. Előfordult már, hogy a fiuk kártyáztak, aztán egyikük kiszállt, és megsimogatta a kibicek közül azt, akire éppen kedve támadt. Mi vettük a lapot, abbahagytuk a dumcsi, és aki kellett, ment anélkül, hogy a legilletékesebbek, vagyis a hites párok csúnyán néztek volna rájuk, hiszen reménye nekik is volt arra, hogy a partiba elég három játékos is, vagyis egyik mindig kiszállhat egy forduló idejére, és hamarosan ö is sorra kerül. Amikor a kiválasztott visszatér megszépülve, ujjá születve, a feleség simogatja meg elsőnek: milyen volt? Csodálatos! És kinek ne esne jól, ha dicsérik azt, akit ö is a legjobbnak, tart, a magáénak érez? A revánskésztetés egyre erősebbé válik benne és ha végre saját ágyukba kerülnek: adj uram isten, mindent bele. Vagyis ha a fiuk valamelyikünknél leülnek kártyázni az öröm, a háznál, de nemcsak annál, ahol a parti folyik, mert ott kezdődnek ugyan a dolgok, de otthon teljesednek ki. Okos fiuk, remekül megoldották az életüket, mert négy nő, négyféle szerető, és persze négy férfi is az, különösen ha mi is választhatunk kedvünk szerint, vagyis nincs titkolózás, mellékutak, tagadás, bűntudat, sőt: elmesélik, megismétlik, rá is tesznek egy lapáttal arra, ami volt. Hát így élünk mi, négy férfi barátságának melegében és remélem életünk végéig. A frigid asszonykát néha közrefogjuk és szemléltető előadást tartunk neki arról, mit hogyan csináljon, és nemcsak azért hogy az urának jobb legyen. Szerintem a szeretkezés van olyan fontos, mint az étkezés, vagy bármi más, mert ha az élet értelme a sikeres munka, az odavezető utat legjobb szex élményekkel kikövezni szeretkezésekkel, amelyek édes izgalmat, és azonnali ellazulást adnak mindkét fél számára. Köztünk nincs féltékenység, csak ajzó kapcsolat, összehasonlítási alap amivel mindnyájan csak nyerhetünk