A dühös szerető

Hiszek abban, hogy a szex energia, minden emberben megvan, de mindből másként tör elő. Van aki képes uralkodni rajta, és vagy fogadalmat tesz, vagy csak elhatározza, hogy nem él nemi életet, s ezt sikerül is végrehajtania még akkor is, ha egy bizonyos életkorig élvezte a testi szerelmet. Én azok közé tartozom, akik kettős szerelmi életet éltek. Az energiát, amit bármi másra fordítva is elégethettem volna, bennem a düh okozta. Mennél nyugodtabban éltem, minél kevesebb idegességnek voltam kitéve, annál szelídebb lett a szexuális életem. A nőket csak becézni, csókolni tudtam, s olyan gyengéd voltam hozzájuk, ahogy a nagykönyvben elő van írva. Ám ha felgyorsultak az események, sok olyan élmény ért, ami sokkolt, stresszt okozott, szinte dühödtté váltam, és nemcsak annak, akivel éppen szeretkeztem, de magamnak is szenvedést okozva, fékezhetetlen vadsággal vettem birtokomba a nőt. Szerencsére sosem lett bajom belőle, mert mindig voltam olyan józan, vagy inkább türelmes, hogy privát növel, éppen soros kapcsolatommal sosem vittem túlzásba a szadizmust; megtaláltam a módját, hogy utca növel adjam ki magamból azt a dühtől feszitö erőt amit, a kudarcok érleltek bennem.

[rkey]

Mostanában már könnyű dolga van annak, aki a munkában megélt kudarcokat, sikertelen próbálkozásokat le akarva vezetni, mert ahol a piac keresletet szimatol, ott azonnal megjelenik a sokszínű kínálat is. Biztosan hallottak már a tíz méteres mozgó bordélyokról, amelyek luxus kocsi képében vannak jelen, telefonon bárhova odarendelhetők, hitelkártyát is elfogad a hölgy, és egy óra múlva vissza viszi az üzletembert az irodája elé, ahol beült a kéj kocsiba. Ez az igazi kikapcsolódás, az idegesség, vagy inkább fölösleges, vad energia gyors levezetése, mert ha egy órára eltűnik valaki és – különösen ha addig is telefon közelben van, nem kerülhet gyanúba, még a házastársa előtt sem. Kényelmes, pontos remek szolgáltatás.

Amikor nősültem, gondoltam hogy a feleségemet beavatom és megmagyarázom neki: valóban jólesik a simogatása, gyengédsége, a szerelme, ha holtfáradtan hazamegyek és ö kezdeményezi, de nem jó az időzítés. Miért kellene várnom arra, hogy este hazaérjek, hogy jó kedve van-e a páromnak, hogy megfelelő-e az idő, az alkalom, a család alszik-e már és így tovább. Sokszor elképzeltem mi lenne, ha olyan feleséget kaphatnék akinek csak hazaszólnék: szívem tedd szét a lábad és kapaszkodj mindjárt ott leszek mert le kell eresztenem a fáradt olajat. Nem lesz könnyű dolog, hogy álld a sarat. Ha találtam volna is egy olyan asszonyt, aki vállalja az állandó ügyeletet és a folytonos rendelkezésre állást, ráadásul vad kivitelben, akkor is: telefon, le a garázsba, be a kocsiba, dugó, végre még dühösebben hazaérve, indulhattam volna is vissza a következő tárgyalásra. Ha a feleségem megtudná mit művelek azokban a hosszú négy keréken járó gyönyörödökben, nem hinne a szemének, és nehezen értené meg: annak köszönheti, hogy vele olyan gyengéd tudok lenni, ha a karomba veszem, akár a királyfi, akit hófehér paripán érkezve álmodnak a romantikázó lányok. Eddig nem szürkült el a házaséletünk, pedig l4 éve élünk együtt, mert keverem a felszabadult, mindent bele szexszel, ami kényelmes, pillekönnyűvé varázsol, hogy az élvezetről ne is beszéljek.

Amikor először hívtam egy kocsit és megmondtam mi a kívánságom, vagyis kegyetlenül kemény és kielégíthetetlen leszek, mert nemcsak a felgyülemlett testi vágyamat, de a belém szorult feszültséget is kell adnom magamból, egy pillanatig gondolkodott a hölgy, aztán azt mondta: vár. Csodálatos teremtés volt. A megbeszélt helyen leállt a kocsi, én – a kisebb felhajtás kedvéért nem vártam arra, hogy a sofför nyisson ajtót – beszálltam, és suhantunk tovább. – Nagyon feszit? Mindenért rajtam akarsz fizetni? Nagyon felhúztak? Sokan bántottak? – kérdezte a hölgy, miközben italt töltött, a hitelkártyámat kezelte és vetkőztetni kezdett. – Jól bírom a gyürödést, de ugye ütni nem akarsz. Nem is miattam, mert bizonyos pillanatokban az ember jólesőnek érzi a fájdalmat is, de a kormánynál a férjem ül és neki nem esne jól, ha abba is belemennék. – A férjed? – kérdeztem kicsit döbbenten. – Nem a stricid? – Nem. – Ez egy bejegyzett vállalkozás, ö a testöröm a sofőröm és a cég neve: befektetési tanácsadó. Jó, nem? Nagyszerű, mondtam és kértem, hogy adja át nekem a terepet, feküdjön hanyatt és kapaszkodjon meg, mert elég kemény leszek. Nem tudom hihető – e, de mennél több bennem a düh szülte energia, vagy ahogy sokan mondanák: nemi vágy, annál tovább vagyok képes uralkodni az állóképességemen és visszafogni a végkifejletet. Mert az az igazi élvezet, amikor szinte dühösen újra és újra bejuthatok oda, ahol bizonyíthatom: engem nem lehet csak úgy megsemmisíteni, bírom cérnával, és úgyis elérem amit akarok. Az első menetünk közel fél óráig tartott. A hölgy, mint öltözés közben bevallotta, többször érezte csodásnak az akciómat, és azért lendült bele egyre inkább, mert ritkán találkozik olyan férfiakkal, akik kitartanak, nem akarják pillanatok alatt elérni azt a pár másodpercnyi gyönyört. – Tudod, – mondta, amíg segített felöltözni – , egyik kliensem egyszer megkérdezte tudom-e mikor a legbutább a férfi? Mondtam, nem. Amikor a legmelegebb helyen jár, mert tudja, hogy nem megy beljebb, de mégis tolja. Te olyan vad voltál, mintha rajtam akartál volna bosszút állni valakiért, vagy valamiért, de azért nem volt kellemetlen, de legközelebb többet fizetsz érte, mert azt hiszem most ki kell állnunk a forgalomból. Igencsak megviselt a vadságod. Minden tagom fáj. – A férjed mit szól majd? Amit te szólnál, ha a helyében lennél. Leáll, hátrajön simogat, vigasztal, becéz, és új erőt önt belém egy nagyon gyengéd szeretkezéssel. A mi mozgó vállalkozásunk abszolút biztonságos. Ki lehet látni az ablakokon, de be nem, vagyis mi itt is azt tehetjük, amit akarunk. Lehet hogy közben felvett rendelést, de legfeljebb vár egy kicsit a fickó, mert nem vagyok ilyen vehemenciához szokva, de azért el ne riadj. Gyere máskor is, mert én legalább már tudom magam mihez tartani. Mit szólnál, ha itt lenne egy másik lány is? Megoldható! Ö tartaná a vállam, hogy ne csússzak annyira, vagyis talán neked is segíthetne, ha látja is valaki, amikor a magad módján fizetsz azoknak, akik felbőszítettek.

Egy óra múlva kiszálltam a kocsiból és legközelebb tudtam meg, hogy a férj valóban kezelésbe vette, mielőtt a következő fuvar beszállt, mert nem tudott volna jó képet vágni a dologhoz. S hogy mit éreztem én? Mint győztes hadvezér csata után: diadalt, édes nyugalmat, teljes nyitottságot, Kötélidegekkel láttam neki a megpróbáltatásoknak és aznap este?! A feleségem nem tudta mi van velem, hogy szinte képtelen vagyok csillapodni. Újra és újra öleltem volna, gyengéden, becézve, reá figyelve, ahogy szoktam. A vad félrelépések olyanokká lettek az életemben, mint a máséban a tenisz, vagy a kocogás. Szükségem volt rá, hogy fitt legyek.

Ma is úgy éreztem kitörök, akár egy vulkán, ha nem vezethetem le a felgyülemlett energiáimat. A szokott partnerem egész napja foglalt volt, de mondott egy másik számot. Azt hiszem terjeszkedik a “befektetési” tanácsadó. A hölgy szemlátomást örült amikor elmondtam mit akarok. Végre egy kemény férfi. Ma már három növel bíbelődtem. Nem nagyon csípem a lányokat, de ha megfizetik?! Az üzlet üzlet és nem szabad bele érzelmeket vinni! Meglepett ez a megjegyzés, de végülis igaza lehet: ha minden fuvarba beletennék a szívüket, estére úgy kellene kilapátolni őket a kocsiból, és még csak nem is az átélt kéjtől reszketne a lábuk.

Nem igaz, hogy a kéjnők nem élvezik amit csinálnak, és csak a pénz érdekli őket. Van amelyiket nem, de akivel én ma két órát töltöttem, annak minden porcikája jelen volt az csatározásainkban, pedig talán sosem voltam még olyan heves, annyira vad mint vele. Egy remeknek ígérkező üzlet fuccsolt be, s ha úgy megyek haza, abban az idegállapotban, biztos, hogy összeveszünk a feleségemmel, átvirrasztom az éjszakát, vagy leiszom magam, mit tudom én. És nézzenek rám! Nyugodt vagyok, boldog, nem reszket se kezem, se lábam, az a cafka kiszedte minden erőmet azzal, hogy nem volt elég neki, amit tehettem vele, egy elhúzott menetben, de mindenét bevetette, hogy rábeszéljen egy másik csatára. Igaza volt az energiámból futotta és ahogy most érzem magam, azt sem tartom kizártnak, hogy betérek egy virágboltba és otthon a feleségemet is boldoggá teszem. Könnyűnek, pihentnek és nyugodtnak érzem magam. Kit érdekel az anyagi kudarc, amíg ilyen remek nők vannak a világon, amíg nem romlik el a házaséletem azért, mert úgysem értené még senki, hogy nekem kell a vadság, csak az elégit ki és olyankor képtelen vagyok tekintettel lenni, hogy akit éppen nyüstölök az a szerelmem, gyermekeim anyja, akihez mindig úgy nyúlok akár egy hímes szárnyú pillangóhoz, mert tudom, hogy semmi nem vadítja be jobban a frigid asszonyokat, a gyengédségnél. Ilyen furcsa az élet.

Egyébként a hármast is kipróbáltam, nem is egyszer, mert buja helyzet volt, ahogy a partnerem vállát a derekával tartotta, miközben olyan éhes pillantást vetett rám, úgy nyalta a szája szélét, akár egy pákosztos macska és amikor a karomban tartott nő kidőlt, helyet cseréltek, hogy – iszonyú dühtől hajtva, – vele folytassam azt, amivel nem tudtam betelni. Új test, az erotikus látványtól felszított vágy, és a csodálatos beteljesülés. Kell ennél több? Egy hibája van: nem lehet lezavarni egy óra alatt, és ha több időre hagyom el az irodát már a kocsiban kezdődik az idegességem, mi lehet benn, ki kereshet mit nem intéznek el jól. De azért néha – néha csodálatos élmény – ahogy ök. mondják – a váltott lovakkal való vágtatatás, és meg is éri a dupla kiadást, mert a férfi diadalittassá válik még akkor is ha egy megvadult lovat fog vissza, hát még ha kettőt tör be, egymás után, és tesz olyan kezessé, hogy látja rajtuk: akkor is benne lennének a dologba, ha ingyen kellene csinálniuk. Különben sem izgatott soha, a pénzért vett szerelemmel kapcsolatos vélemény: aki csak a feleségével éli le az életét, az nem fizet azért, hogy ölelkezhet? Dehogynem! Sokkal többe kerül neki mintha rendelésre veszi a lányokat, és nem is minden sikerül úgy ahogy szeretné. Neki kell alkalmazkodnia, kötni az ebet a karóhoz és némelyik asszony úgy csinál, mintha szívességet tenne azzal, hogy hagyja magát szeretni. Persze lehet, hogy azoknak igazuk is van, mert akadnak férfiak, akik nem készülnek fel alaposan a nemi életre, és azt hiszik a merevedés elég a teljes győzelemhez. Bevenni a várat, kitűzni a győzelem lobogóját, a várurnö pedig aléljon el a gyönyörűségtől. De nem úgy van. Amit a férfiaknak még fiúkorukban gyakorolniuk kellene az: időhúzás. Akár a jógázásban: uralkodni a vágyon, a szexuális erőn. Ne úgy, hogy ne következzék be, hanem hogy minél tovább tartson, minél inkább elhúzódjon, mert aki sajnálja rá a fáradtságot, sosem élheti át azt az igazi férfisikert, amikor a partnere háromszor is mennyekbe repül, miközben amit ö érez az is csodálatos, de tudja, ha nem kapkodja el, még fantasztikusabb lehet az extázis.

Jól megfértek egymás mellett a feszültséget levezető nők és a feleségemhez füzödö viszonyom. Szerencsére a kurvák nem igen nyújtják a szájukat csókra, még ha kérné is az ember. Sosem leszek képes megérteni, miért kaphatók bármi másra, de csókra nem. Habár sokan vagyunk, akiknek nem is jutna eszébe csókolózni velük, amikor ajkukkal jobb módot kínálnak a kielégülésre. Szerettem csókolózni, de csak olyan növel, aki tetszett, és akit úgy öleltem ahogy egy igazi férfi az igazi nőt. Ne éljenek tévedésben uraim: egyetlen nő sem szereti, ha nekiesnek, mert nem akarják kárba veszni hagyni gyér kis merevedésüket. Hagyd magad, hamarabb szabadulsz! – jelszóval. Sokkal jobban járnak mindketten, ha belemerülnek az előjátékba, amit sose egy bizonyos koreográfia, vagy megszokás szerint csináljanak, hanem ahogy a pillanatnyi vágy vagy az érzelmeik diktálják. A legszemérmesebb közeledésből is lehet egekig csapó lángú vágy, és ha ráadásul még tartani is tudják az energiáujat – én már csak így hívom a férfierőt – akkor nem igen lép félre az akit szeretnek. Tudom, hogy messziről jött ember azt mond amit akar, de higgyék el, ha lefuthatom a titkos köröket, amikor a szervezetem arra vágyik, otthon, a meghitt csendben, a gyönyörű tiszta feleségemmel, eddig a leghosszabb folyamatos együttlétem három óra volt. Addig mindig érezte, hogy vagyok, én pedig gyönyörködtem az orgazmusaiban. Úgy jött egyik a másik után, hogy ha másként el is mentem volna, mert annyira vágytam már a kéjt, de mihelyt láttam, milyen egy nő, amikor földöntúli boldogság terül szét az arcán, amikor minden porcikája beleborzong abba amit tőlem kap, megkeményítettem a lelkemet, ahogy a jógában mondanák, uralkodni tudtam az energiámon, visszafogni magam a még nagyobb siker reményében. A férfi nemcsak a csata végét élvezheti, hisz ha így lenne, sosem született volna a világra hadvezér. Végigmenni, apró győzelmeket aratni, amelyek mind sikerélményt jelentenek, élvezni a kapitulálást, az elismerő tekinteteket, szavakat, az az igazi férfi muri, nem a ráfordulok és már kész is vagyok, aztán jóccakát drágám, és azt is csak olyankor, amikor már ég az ember képén a bőr, hogy egy hét is eltelt az utolsó közeledés óta. A virág is elhervad ha nem öntözik s ha már az embernek megtetszett, magáénak akarta, elültette, ne legyen rest öntözgetni, törődni vele, hogy minél tovább gyönyörködhessen benne. Mert a nő olyan mint a virág! Gyönyörű és nem is értem, miért esik rosszul nekünk ha másnak is tetszik aki nekünk. Miért fog el valami rossz érzés, ha úgy néznek arra, aki nekünk virul, mint egy éhes kecske. A tudat, hogy ami a mienk másnak is tetszik, kellemes és sokkal nagyobb élvezet, mint féltékenységi jelenetet rendezni annak, aki vétlen abban, hogy szép, és más is rajtafelejti a szemét, hiszen nekünk virul, csakis nekünk akar tetszeni. Túl sokat beszéltem, de azért remélem volt némi alja, mert ha csak egyetlen férfitársam rászánja magát, hogy elkezdje az önuralmat a szexualitásban, már nem volt hiábavaló, amit összehordtam… Ja, és még valami: most hogy már eljárt felettem az idő, közeledek az ötvenhez, van egy titkos vágyam. Sosem találnák ki mi az! Én lennék a legboldogabb férfi, ha a feleségem valamilyen alkalomból, meglepne valamivel, mondjuk egy, vagy egy egész készlet szex korbáccsal, amelynek csapásai nem fájnak, de cudarul szexis tud lenni, egy általunk pirosra legyintgetett női fenék… Úgy vágyom arra, hogy vele csinálhassam azt, amit eddig titokban tettem, hogy a nevében kértem egy prospektust az egyik cégtől, amely szadókellékeket gyárt és diszkrét cégbélyegzővel, utánvéttel küldi az árut. Tudom, hogy megkapta, mert aznap én vettem ki a leveleket a ládából, és azóta reménykedek: hátha elgondolkodik a dolgon, hátha neki is eszébe jut, hogy az új, az izgalmas, mindig fel tudja dobni még a legjobb kapcsolatot is, és… a nők kiszámíthatatlanok. Hátha egész életében arra vágyott, hogy kemény legyek hozzá, csak nem mert szólni, és ha nem: lehet hogy könnyen rávezethettem volna, hiszen amikor egy nő nagyon szeret, vagyis a kapcsolat elején, sok mindent megtesz, ami azelőtt eszébe sem jutott volna, és az ilyesmit csak el kell kezdeni, a folytatás már csak fantázia dolga. Sok minden sikerült az életemben, de jó lenne megkapni otthon mindent, ami ahhoz kell, hogy az ember boldog legyen, és boldogítson…

[/rkey]