SOKSZOR OLVASTAM ARROL, hogy ha valaki nem ugy szeret mint más, aberált, de hogy mit is jelent ez, azt én saját tapasztalatomból tudom. Nyolc éve mentem férjez és nagyon boldogan élünk, de van valami, ami nem normális a szeretkezéseinkben. A férjem csak három hónap múlva kért olyat, amivel megriasztott: azt akarta, hogy feküdjek le vele… a nehéz napokban. De azokon többször is és olyan hévvel ölelt, hogy teljesen elképesztett. Sokáig az járt a fejemben, hogy kikérem egy orvos tanácsát, nem árt-e nekem, ha házaséletet élek, olyankor. Mégsem tettem meg, mert mindenben jól megértettük egymást, és azokat a bizonyos napokat olyan lázasan várta a párom, mint gyerek a karácsonyt. Hogy lett volna szívem megfosztani a fura élvezettől. Senkinek nem mondtam el soha, és most sem várom, hogy lebeszéljenek az engedékenységről. Hál istennek egészséges vagyok, nem ártott meg az aberált szeretkezés, ha nekem inkább kellemetlen volt is, mint jó. De ami utána jött? Amit az uram hálából művelt?! Nem tartozik senkire, de a szobánk négy fala tudna mesélni arról: hányféleképpen szerezhet örömet egy férfi annak, aki neki is kedvébe jár, és elnézi a furcsaságát. Mert minek tagadnám: ha neki az a jó, nekem meg az, amikor minden porcikájával hálás nekem és nem válogat mi hova való, mi illő és mi nem? Természetesen ezek a hála – ölelések engem is magukkal ragadnak és talán ennek köszönhetem, hogy eszébe sem jut félrelépni. Amit el lehet képzelni férfi – nő kapcsolatban azt mi megtesszük egymásnak, egymásért, saját boldogságunkért. Nem iszik, nem dohányzik, szereti a gyerekeinket, mi kéne még? KI KELL IRNOM MAGAMBOL VALAMIT névtelenül, mert ami tanulságos, azt nem árt tovább adni. Tizenhét éves koromban szerelmes voltam. Órákig csókolóztunk, hagytam hogy simogasson, mindent, csak azt nem. Anyám rám parancsolt, hogy odáig soha, és akkoriban még nem volt fogamzásgátló. Aztán vége lett, mert a fiú nem bírta tovább a frigidségemet. Megértettem, de majdnem beleszakadt a szívem. Aztán két év múlva eljött az “igazi”, aki vehemens volt, nem törődött azzal, mit akarok én, és mire észbe kaptam oda lett a lányságom és semmi örömöm nem volt az egészben. Ráadásul terhes maradtam. A gyereket elvetettük. Azért mondom, hogy tűk, mert a párom azt mondta: zsarolni akarom vele. Mégis hozzámentem. Ugy gondoltam, másnak már ugy sem kellenék, hiszen nem vagyok tisztességes lány. A férjem mindigis nagyra volt a potenciájával, amely számban elképesztő is lett volna ha… legalább egy percig uralkodni tud a végkifejleten. De nem tudott és mire én kezdtem odafigyelni, vége is volt. Eleinte naponta hatszor – hétszer megtojózott. Mindig ugy szállt le rólam, mint egy diadalmas kakas, akinek hetedhét szemétdombon nincs párja. Csak én nem tudtam mi a jó az egészben hiszen ott maradtam a füszagu maszlagban, az élettől is undorodva. Egyszer kipakoltam a barátnőmnek, a fiam születése után. Hülyének nevezett és azt mondta, legalább egyszer csaljam meg a férjem, hogy legalább tudjam, mi benne a jó? Olyan helyen dolgoztam, hogy sok férfi megfordult az irodában és elég jól néztem ki. Volt is egy kitartó hódolom, ráadásul nőtlen, vidéken lakó. Az egész csoport falazott nekem, amikor leutaztam hozzá, mintha hivatalos útra mennék. Két nap kiszállást hazudtam a páromnak. A fiú anyja elutazott, egyedül voltunk a házban. Amit átéltem az maga volt az égbeli csoda. Emberszámba vettek törődtek az érzéseimmel, rám is figyeltek, és azt kívántam, bárcsak örökké tartana a tilos ölelés. A fiú kérte: váljak el, feleségül vesz. Ott volt a fiam, nem tehettem meg, hiszen a férjem nemcsak a szexben volt egoista, elvette volna, a gyereket, bosszúból is. Még kétszer találkoztunk és azóta azokból az ölelésekből éltem. Öt képzeltem az uram helyére és bánom a gyávaságomat. Ötvenhatban disszidált. Sosem hallottam többé róla, pedig ha itt marad… talán én is boldog lehettem volna. Hál istennek az uram elmúlt hatvan éves, és már alig jut eszébe, hogy fitogtassa az erejét, amiről sosem tudja meg, hogy fabatkát sem ért, de égetnivalóan rossz természetével azóta is pokollá teszi az életemet.

VILÁGGÁ SZERETNÉM KIÁLTANI a mai szeretetnélküli, rohanó világban hogy sosem szabad feladni. Remény mindig van, csak hinni kell. Én mertem hinni, amikor közölték, hogy el kell távolítani a méhemet egy jóindulatú daganat miatt. Sokan mondták oda lesz a nőiességem, csak a férjem biztatott: élj nekem, elfogadlak ugy is, ha csak mímeled az örömöt, hiszen sok jót átéltem veled. A műtét sikerült és ugyanakkor esett át rajta egy huszonhat éves táncosnő is, aki nem akart gyereket és jobbnak látta kiiktatni a zavaró napokat az életéből, hogy sose legyen kizáró ok, ha nagy hal akad a horgára. Hat hét múlva a doktor Ur szabad utat adott, de azt ajánlotta: vegyünk egy üveg pezsgőt, mert második nászéjszakában lesz részünk. Igaza volt… és azóta?! Nem kell terhességtől félnem, nem kell fogamzásgátlót szednem, csak a kettőnk örömére figyelhetek és ha hallanák a férjemet? Sosem voltál ilyen jó! Érzem, ahogy fogsz, szívsz magadba, de csakugyan nem tetteted? Nem szívem, csak nincs bennem szorongás, ellazulok és valamire megtanítottak a nővérek: a szeméremtestet is lehet tornáztatni, mindkét neműeknek. Lehet érezni a hüvellyel, sőt beszívni, szorítani is, hiszen érzed?! A házasságunk újra kezdődött. Ha nem is vagyunk jó módban, de amikor összebújunk, minden könnyebb lesz, és ha van az embernek egy kis öröme a másikban, no és persze egészségesen élhet a gyerekeivel együtt, mi kellene más a boldogsághoz?

NEM TUDOM SZERENCSÉS ASSZONYNAK MONDJAM-E magam, de azt hiszem az vagyok. A férjemnek van fantáziája a szexben, és ha nem is könnyen de engem is rávesz mindenre. Öt izgatja, ha tetszem, és biztat, hogy flörtöljek. Aztán – csak ö tudja hogy csinálja – egyszer csak becsönget hozzánk a hódolóm. Ök mindent megbeszélnek egymással és a kandúrom azt sem bánja, ha a férjem végignézi, amit művelünk, csak lefekhessen velem. A párom semmit nem talál szexuálisan izgalmasabbnak, mintha előtte szeretkezem, és utána megfizethet érte. Nem durvasággal, csak a félrelépésem láttán felgyülemlett vággyal, és az vesse rám az első követ, akinek vér folyik az ereiben és nem cserélne velem. Van azonban valami, ami elgondolkoztat: bele örülnék, ha a férjem megcsalna, nemhogy végig is nézzem. De szerencsére neki ez a non plus ultra, és egyre inkább nekem is. Baj?!

OLVASOM A SZEXHIRDETÉSEKET ÉS MEGÁLL AZ ESZEM. Nem vagyok túl koros ahhoz, hogy prűd legyek, de amiket ott összehordanak az minden elképzelést felülmúl. Feltéve, ha nem a szerkesztőségek agyalják ki az egészet. Egyszer – merő kíváncsiságból – felhívtam egy hirdetőt. Husz éves fiú, nagymellü, ötvenes nőt keres. Nincs nagy mellem, és fiatalabb vagyok, de gondoltam adok neki egy időpontot nyilvános fülkéből, oda kérve a hívást. Mondanom sem kell, hogy a fickó pontos volt és szóhoz sem engedett jutni. Azonnal elkezdte sorolni, mi mindent csinálna velem. Restellem, de a hasam alját elöntötte a melegség, mert a férjem sosem ejtene ki hasonlóan ordenáré szavakat a száján, és csak annyit tudtam kinyögni: mennyibe kerül? Semmibe hu som! Neked is jó nekem is jó, csak kéglit keríts és nyugalmas helyet, akkor nem bánod meg, hogy a világra jöttél és engem is boldoggá teszel. Tehát hol? Lecsaptam a kagylót és ugy reszkettem, mint akire végítélet vár. Mi lenne ha kipróbálnám? Ha hagynám hogy olyan buja módon szeressenek. Miért ne lehetne valakinek az a heppje, hogy boldogítani akar, nemcsak kiszolgáltatni magát az ágyban?! Mint én az uramat… de ha eddig jó volt így… habár… lehet hogy egyszer még bánni fogom.

URAIM! GYÖNYÖRKÖDTEK MÁR A NÖI TEST CSODÁIBAN? Ha nem, figyeljenek. Minden csodálatos, még ha nem hibátlan női testen látjuk is. Létezik erotikusabb látvány, mintha partnerünk kisiklik mellőlünk és visszatérve ott csillog szőrzete homlokán az utolsó cseppecske? Vagy kell-e nagyobb diadal, mint amikor egy férfi oly mértékben képes felizgatni a nőt, hogy esengve kéri a kielégítést? Ne legyenek kishitűek uraim, mindig van mivel, akkor is, ha nincs. Higgyenek nekem, és élvezzék az életet. A nők gyönyörűek, testük örömteli zónákkal teli, és olyan könnyű őket boldogítani. Csak szavak, simogatás, csókos ajkak, buja ujjak kellenek hozzá, és nem az amire legtöbben gondolának, vagyis a szexet sosem szabad abbahagyni. Impotens férfi nincs. Örömet adni mindenki képes, csak fel kell készülnie rá. Figyeljenek arra, akivel élnek és meglátják mennyivel szebbnek tartják ezután! És neki is mennyivel több örömet ad az együttlét, ha bedobják kicsit a fantáziájukat…