A gyilkos adva van

Írta: Linda Taylor

Blood őrmester nem mindennapi szerzet. Ő az, aki tisztelettudóan bár, de a fegyelmi terhe mellett is, szembeszáll a főnökével, ha úgy gondolja, hogy az a helyes út, amin ő kapizsgál. Az már a privát szerencséje, hogy olyan főnökkel áldotta meg a jó sorsa, akivel tíz éve együtt dolgozik, és aki hagyja kibontakozni, annál is inkább, mert saját bevallása szerint, ritkán bánja meg. Blood azt vallja: egy szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetés, meg se kottyan, van még a lakása legkisebb helyiségének falán hely, de ha valamit is tehet az igazságszolgáltatásért, és csupán a szabályzat kötöttsége miatt, nem teszi meg, – legjobb, ha leszerel.

Sinus felügyelő, bekényszerítette a tiszti főiskolára, – természetesen csak levelező szakra, – mert tyúkszem nőtt volna a fenekén, ha egész nap ott kell kuksolnia olyan tanokat hallgatva, amihez, valami isten adta csoda folytán,  jó érzéke van, – de valamit nagyon megtanult:

- Ne feledjék hallgatók: a bűneseteknél, főleg az élet elleni cselekményeknél, a gyilkos, adva van. Ez azt jelenti, hogy mindig a legközelebbi hozzátartozókat, a legjobban mosakodókat, a mindenki szerint gyanún felül állókat kell elszámoltatni, hacsak nem akarnak hetekig, helyben toporogni, és a végén döglött ügyként, irattárba tenni az esetet. Ha megölnek egy asszonyt, első a férj, aztán a közeli rokonok, a személyzet, és így tovább. Ma már karosszékben ülve nyomozhatunk, mióta a DNS- t,  a bűnüldözés szolgálatába állították, tehát ne hagyjanak figyelmen kívül semmit, amibe – piaci légy módjára- bele kapaszkodhatnak. A gyanú legyen meg, a bizonyítás már nemcsak a maguk dolga..

Azóta sokszor eszébe jutott ez, de ma szinte belehasított, amikor Sinus felügyelővel, megjelentek egy   helyszínen.

Bejelentést kaptak Scott Thomastól, egy település közigazgatási vezetőjének fiától, hogy anyja, Emily Thomas nem vette fel a telefonját, ezért elment hozzá, és halva találta. Láthatóan agyonverték.

Blood vette fel a bejelentést, és nem állta meg, hogy fel ne tegyen néhány kérdést.

- A lakás ajtaja..

- Zárva volt!

- A záron láthatók külsérelmi nyomok?

- Nem..nem…azt hiszem nem…

- Az édesanyja kivel él?

- Egyedül.

- Mikor látta őt utoljára?

- Tegnap délután. Mindennap elfutok hozzá, de ma reggel valami azt súgta, hívjam fel. Olyan fura izgágaság volt bennem, és mert nem vette fel a telefont, odaszaladtam…

- Gondolom kulcsa van..

-Hogyne…

Várjon ránk a helyszínen. Ne nyúljon semmihez. Remélem nem mozdított el semmit..

[rkey]

-Semmit. Elég sok filmet lát az ember, hogy ez tudatosuljon benne. Minden úgy van, ahogy találtam. Nem is tudok benn maradni vele, itt vacogok a konyhában. Siessenek.. mondta Scot Thomas és a kapcsolat megszakadt.

Percek múlva, a teljes bűnügyi stábbal a helyszínen voltak. Minden úgy volt, ahogy Mr. Thomas mondta.  Az utcai kapu zárján semmi, látható, erőszakos behatolási nyom, a lakás ajtaja sértetlen, de a mama ott feküdt a földön, kegyetlenül összeverve, vérbe fagyva.

-Hiányzik valami a lakásból?

-Nem volt erőm körülnézni, de azt hiszem…nem…

-Azért csak nézze meg. Egy nyomszakértő magával tart…

Kiderült, hogy pénz, ékszer, minden értékesebb kép, elektromos berendezés a helyén van.

Ekkor ugrott be Bloodnak, a tanfolyamon  feleslegesnek vélt tananyag mellett, a leghasznosabb  jelige: a tettes adva van!

-Főnök. Azt hiszem pontot tehetünk az ügy végére. A tettes csak a fiú lehet, hiszen másnak nem volt kulcsa..és nem rablógyilkosság történt…

-Lassan a testtel -óvatoskodott Sinus. – Ne feledje egy közigazgatási tisztségviselőről van szó, akit tisztel a lakosság..

- Mondjon jobbat, akár álomszinten is, főnök..

- Hát, ami igaz, én sem tudok jelen pillanatban jobbat,  de várjuk meg a nyomrögzítők véleményét.

- Az áldozatot agyonverték. Főleg a fején, és a test felső részén érték kemény ütések. Valami szilárd tárggyal, de nagy erővel verhették, bár elég törékeny teremtésnek néz ki. Többet majd a boncolás után. A halál kb. 8 órája állt be.

-Vagyis, az éjszaka.

-Mikor öljenek az emberek, ha nem éjszaka..

A helyszínelők befejezték a munkát, és jelentették Sinusnak, hogy elhagyják a lakást.

-És a gyilkosság eszköze? – kérdezte Blood. -Találtak valamit?

-A laptopot elvisszük..

-A benne lévő adatok miatt?- kérdezte, a felügyelő.

-Nem…vérnyommal szennyezett, vagyis valószínűleg az volt a gyilkos fegyver.

-Csak nem akarja azt mondani, hogy azzal verték agyon, ezt a szerencsétlent? – kérdezte Sinus.

–Hát..- vonta meg a vállát a helyszínelő, és elmentek.

-Miért csodálkozott, főnök? Van itt a körletben más olyan tárgy, amivel ilyen kegyetlenül el lehetett volna intézni az áldozatot? Én az enteriőr első megpillantásakor is a laptopra szavaztam volna. Sehol egy bronz szobor, tíz kilós váza, szóval..az eszköz alighanem megvan..

-Most már csak a tettest kell megtalálnunk.

-Fogadjunk..

-Megőrült? Mire?

-A tettesre. A fiu, összeveszett valamiért az anyjával… gondolom szerelmi, vagy pénzügy játszhatott közre a vitájukban, és mert nem tudtak zöldágra vergődni, felkapta a legelső szemébe tűnő tárgyat, és ütött..

-Egy fiú az anyát, laptoppal?!

-Miért csodálkozik? Egy jó fiú sosem emelne kezet az anyjára. Vagy úgy gondolja, hogy azzal tisztességesebb lett volna? – kérdezte Blood, de Sinus csak legyintett.

Szerencsére a beosztottaknak is van szabad idejük, de Blood legtöbbször azt is munkával töltötte, méghozzá hivatalos munkával. Ezuttal is magán megfigyelésbe kezdett, és az ivókban, boltokban kandi módon figyelt, fülelt, nem hall-e valamit a sok szóbeszéd közben, ami igazolhatná a feltevését. Aki keres, az talál.

-Éppen most történt ez a borzalom, amikor a Mr. Thomas elvált, és a fele vagyonát a nejének ítélték. Hogy fogja most helyreállítani a félből, egésszé az üzletét, a házát, a kocsiját és Isten tudja még mit nem. Ezért mondom én mindig, hogy az ember a fejével nősüljön ne a legtöbb galibát okozó testrészével – mondta az egyik öregúr, a beszélgetőpartnerének.

Blood ismeretlenül beleszólhatott a diskurzusba, és pár perc alatt -becsúszó kérdésekkel, sok mindent megtudott.

-A fiú rá akarta beszélni az anyját, hogy a település pénzéből kivehessen a legsürgősebb kiadásokra. Megígérte, hogy visszafizeti, csak egyszer kászálódjon ki az adósságokból, és álljon talpra a házasság utáni vészhelyzetéből. Az anya hallani sem akart róla, hogy a közpénzhez nyúljon, és addig, hogy..sorolta Blood, főnökének másnap, amit a halottakból kibogozhatott.

-Hagyja abba. Azt hiszi olyan könnyű közpénzből kölcsönt adni? Minden a bankon keresztül megy..

-A fiú ért az átutalásokhoz, hiszen vállalkozó..

-Akkor is, aki megél 56 évet tisztességesen, az a fiáért sem kockáztatja az egzisztenciáját..

- Kivéve az anyákat..

-Azt hiszi az anyaság mindenre jogcím lehet?

-Hozzuk be, Mr. Thomast.

-Alibije van.

-Otthon aludt…-méltatlankodott Blood. -Tanúja nincs.. A mobil telefon ma már nem bizonyiték, bárhol veszi fel, ha felveszi, alibije van.. Az csak az életben létet igazolhatja, mást nem igen. Ha az otthoni vonalas telefonon lett volna hívása akkor esetleg…vagy legalábbis ha felveszi..és beszélget..

a-mit gondol, mindenki olyan szolgamódra él, mint mi, hogy nincs egy fix szabad percünk sem. Róla tudják, hogy éjjel általában otthon van..nem úgy mint mi, és bármikor hívhatják..akár a helyhez kötött vonalas telefonján is.

a-akkor sem nyugszom bele, hogy megússza.

a-nyugi. Tegyük fel, hogy úgy van, ahogy lila ködben elképzeli, de nem vádolhatjuk meg, amikor a laptopon csak az anyja vére van…

-És az ő ujjlenyomata..

-Miért ne lehetne egy család laptopján bármely családtag ujjlenyomata..

-Nem hiszem, hogy a mama csak úgy Csákiné szalmájaként közhasználatra bocsátotta a hivatali titkokat..

-Vagyis gondolja, hogy mihelyt a fia belépett, kikapcsolta a masinát?

-Szerintem.

-Mindaddig hinnünk kell a fiúnak, amíg nem találunk döntő bizonyítékot.

-Vagyis nem vallja be?

-Mondjuk, de egyelőre tagad, és olyan egyformán mond el mindent még a keresztkérdések özönében is, hogy amit sorol, nem lehet kitalácó.

-Vagy jó a memóriája és szóról szóra betanulta.

-Magában annyi a rosszindulat, hogy..

-Ezt vonja vissza főnök..

-Oké..nem úgy gondoltam, de lássa be, ezúttal mellé fog a gyanújával. Majd ha elképzelése is lesz a hogyanról, akkor álljon elém, és én ígérem, hogy csatlakozom..

Két nap telt el, és Blood fülig érő szájjal nyitott be főnökéhez.

-Megvan a bizonyíték, főnök.

-Hallgatom.

-Megkértem egy ügynök barátomat, keresse fel Mr. Thomast, és ajánljon fel neki kedvező kamatozású kölcsönt, arra való hivatkozással, hogy az édesanyját nagyon tisztelte, a közért való ténykedése miatt. A srác elment, tipp-topp üzletemberként, és elbeszélgettek. A kölcsön szinte családi feltételű volt, tehát az ifjú Thomas lépre ment.

-A legjobbkor kapom ezt az ajánlatot, mert lassan összecsapnak a fejem felett a válás miatt előálló gondok. – mondta egy idő után megkönnyebbülten az általam gyanúsított. Ilyenkor jólesik az embernek, ha olyan valaki ajánlja fel a segítséget, aki azt tiszteli, aki az ő szívének is a legkedvesebb volt a világon. Helyben voltak. Kérdés, felelet, egy kis rafináltság, és kicsúszott Mr. Thomas száján, hogy a mama segített volna, hiszen több alapítványt is kezel, ha nem lett volna annyira puritán. Csak tudná, miért nem bízik egy anya egy olyan fiúban, akit ő nevelt, ismeri, mint a tenyerét..és tudja, hogy nagy bajában máshoz nem fordulhat…

-Pusztába kiáltott szó. Ki hiszi el mindezt a barátja elmondása alapján.- jegyezte meg Sinus.

-Senki, de őt felszereltem a legkisebb készülékkel, ami létezik, és minden szavuk rögzitve van. Most már csak fel kell tennünk néhány keresztkérdést, és…

-Elbizonytalanított..

-Inkább mondja azt, hogy meggyőztem.

-Majd, ha látom, hogy a fiú csuklójára kattintja a bilincset..de addig..

-Addig megy tovább a játék. A barátom megköti a kölcsön szerződést…a fickó fellélegzik, többet iszik, mint amit a válása, és anyja elvesztése miatt ivott, és egyszer csak fellélegzik..vagyis megtörik. Nem lesz képes sokáig cipelni a terhet. Gondolja el, főnök: anyagyilkosság! Kimondani is hátborzongató.

Blood nem adta fel.

Hajléktalannak öltözve, beköszönt Mr. Thomas házába, ahol a bejárónő éppen mosott.

-Elnézést, nem maradt egy tányér étel, vagy valami használható ancung..

-Étel nincs, mert az úr nem vezet háztartás, ott eszik, ahol éppen rájön az éhség, ruhát meg nem adhatok, mert én csak egy bejárónő vagyok. El kell számolnom minden darabbal.

-Nekem nem a szekrényből kell…jó lenne a kukából is valami, amit az urak már meguntak, vagy sose kedvelték. A ház gazdája sosem dob ki semmit?

-Dehogynem…a hét elején, amikor itt voltam, láttam, hogy – elmentében- kivitt egy szatyor ruhaneműt, és bedobta a szeméttárolóba. Kíváncsi vagyok, és dűhített is, hogy ha használhatót dob ki, miért nem ajánlja fel annak, akinek szüksége lehet rá. Például nekem. Nem restellem, megnéztem. Egész jó cuccok voltak, csak leönthette magát kávéval, biztosan felrobbant a kávéfőző…nem csoda, hiszen eddig ki volt szolgálva, de az elvált ember élhetetlen. Úgy láttam, ha kimosom, még használható, az ing, az atléta, meg a pulcsi, ezért elvittem, és kimostam.

-Úgy még jobb lenne- próbálkozott, Blood.  -Tudja nekem mincs mosási lehetőségem. De csak akkor kérném el, ha magának nincs szüksége rá.

-Hát, ami azt illeti, volna, mert nekem is van férjem, és úgy gondoltam, munkában még elhordhatja..

De nem hordta.. mert Sinusék egy órán belül ott voltak az asszony lakásán, előszedették vele a mosott férfi holmit, és mert a technika olyan magas fokon áll -habár azelőtt is igaz volt, ami ma igaz, csak bizonyítani volt nehezebb – szóval a mosott homiból is kimutatható volt, a szerencsétlen Emily Scott vére.

Blood szinte mennybement a főnök dicséretéről, de hárította, mert azt mondta, ami az iskolában ragad az emberre, az nem az ő érdeme, hanem a tanároké..és különbenis, ha a főnök első felvetésére nem mond ellent, eszébe sem jutott volna tovább kapirgálni a Thomas féle szemétdombon. De imádja, amikor nem ismerik el az igazát, vagy a vélt igazát, mert az akkora erőt, dacot kelt benne, hogy bármit megtenne, csakhogy meg tudja, kinek volt, vagy lett volna igaza.

Van, hogy egyiküknek sem..dehát azért vannak, hogy próbálkozzanak, hogy kiderítsék a lehetetlent is.. Kár hogy ezért, vagy azért, néha olyan elképesztően nehéz kideríteni.

[/rkey]