Frank Monero harmincnyolc éves volt, és remekül érezte magát a bőrében, amelyről, – ha nő lett volna- a férfiak ugy vélekednének? Jó bőr! Frank Monerót előnyös külalakkal áldotta meg a sors, hozzá adva némi furfangos észjárást, és mérhetetlen lustaságot.

Kestrin, a felesége annyi idős volt, mint ő, és több millió dollárt örökölt előző férjétől, aki jóval idősebb volt, és nem is annyira a betegség, mint a kora vitte el. Nem sokáig gyászolta, mert találkozott Frankkal, akinek nő, nem igen tudott ellenállni. A leánykérés fordítva történt, vagyis ő kérte meg Frank kezét.. Az első évben Kestrin a világ legboldogabb asszonyának érezte magát, hiszen nemcsak leste minden kívánságát az, akiért rajongott, de belemelegedett a szive tája, ha meglátta barátnői irigy pillantását, amikor bevonult egy partyra, világszép férjével. Frank az üzleti életben nem vett részt, az igazgatósági ülésekre is ő járt, hiszen volt férje bevezette a dolgokba még idejekorán. Azzal, hogy Franknak nem voltak kötelezettségei, önmagának kedvezett, hiszen több idejük maradt egymásra.

Frank imádta a hagymatortát. Gyermekkorában kapott rá, és állítása szerint az édesanyja remekül készítette. Kestrin, hogy férjének kedvébe járjon, még a mézeshetek alatt szövetkezett egy remek szakáccsal, aki megtanította a torta készítésére. Franknál már első kisérletezésével is osztatlan sikert aratott.

-Ugye máskor is kapok? – kérdezte miközben nem győzött enni belőle.

-Hogyne drágám! – súgta az asszonyka. – Csak ne lenne olyan borzasztó a hagyma tisztítása

-Bízd a szakácsnőre!

-Hogyisne! Azt akarom, hogy a kedvenced, teljes egészében, az én szerelmi vallomásom legyen. Nem vagyok könnyen meghátráló fajta, és ha potyogott is egy ideig a könnyem..előkészítettem azt a töméntelen hagymát, ami egy ilyen torta elkészítéséhez kell.

-Anyám mindig azt mondta: a könny tisztítja, fényesebbé teszi a szemeket.

-Akkor nézz bele! – fordult felé, Kestrin.

-Nekem mindig gyémántként ragyogtak! -válaszolta hízelkedve, Frank és megcsókolta nejét. De tudod mit? Van egy ötletem a hagymavágásra..

-Nem..szó sem lehet róla, hogy segíts!

-Nem is kontárkodnék bele a dolgodba, de eszembe jutott valami, ami esetleg megóvná a szemedet attól, hogy kisírd, mire megsül a kedvencem..

-Mi az?

-Egyszerű, és lehet, hogy beválik. Búvárszemüveg. Ma veszek egyet, és kipróbáljuk. Úgy gondolom, ha abban tisztítod a hagymát, mosolyogva teheted, nem kell miattam könnyet ejtened..

A próba beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Attól kezdve Kestrin – miután kiparancsolta a személyzetet a konyhából – mindig felvette a búvárszemüveget. Többé nem csípte a szemét a hagyma, nem érezte a szagát és egyre jobban beletanult a tortakészítésbe.

Kestrin különösen hétvégeken szeretett férje kedvébe járni a kis, alig négy szobás – hétvégi házban, ahol csak bejáró alkalmazott volt, aki mindent odakészített a keze ügyébe, és zavartalanul egymásnak örülve tölthették a víkendeket.

…Ezen a hétvégén Kestrin születésnapi tortát készített. Odarakta a hagymát a konyaasztalra, és feltette a búvárszemüveget. Frank beóvatoskodott a konyhába.

-Nem zavarlak..már megyek is újságokért…és mivel rajtad a szemüveg, legalább az álladra adok egy puszit. A többit, a torta elkészülte után – mondta, és apró puszikkal pásztázta körbe az asszonyka állát..miközben kezével hátranyúlt, és kinyitotta a gáztűzhely egyik csapját. Aztán búcsút intett az első – jókora fej hagymáért nyúló asszonykának, és- behúzva maga után az ajtót, ahogy felesége kérte, kisietett a házból. Beült a kocsiba és indított. Újságot vett, néhány szót váltott az elárusítónővel. Aztán beült, a legelfogadhatóbb kávézóba. Ott akarta átlapozni az újságot, egy jó fekete mellett. Amikor a pincér odalépett hozzá, hogy felvegye a rendelést, megkérdezte hány óra, mert otthon felejtette az óráját.

-Pár perc múlva tizenegy, uram.

Jólesően szürcsölgette a kávét, miközben az újságban lapozgatott, de nem igen fogta fel, amit olvas. Csak arra tudott gondolni, hogy ha minden jól megy,  egy óra múlva özvegy ember lesz. Kestrin minden vagyonát örökölve, és meg sem áll Monte Carlóig, ahol szabadon, és boldogan élvezi az életet, amig a pénzből futja. Szabadság….és persze szerelem. De mazsolázva a nőkben. Mire vágyhatna ennél jobban, egy 38 éves férfi?

Amikor fizetett ujra megkérdezte, mennyi az idő, aztán beült a kocsijába, és elment a vízvezeték szerelőig. Kérte, hogy tartson vele egy szerelő, mert hörög a vízcsap és zavarja őket az éjszakai pihenésben. A mester a legjobb segédjét ültette be,  Frank Monroe mellé, Fred Hawkinsot.

-      Nős? – kérdezte útközben, Monroe.

-      -Két hét múlva lesz az esküvőm, uram.

-      -Gratulálok. Biztosan nagyon szerelmes.

-Hát elégedett ember lehetek uram, megtaláltam az igazit.

[rkey]

-Nem is tudja milyen nagy dolog – jegyezte meg Frank Monroe, miközben leállította a kocsit a ház bejárata előtt. -Beteszem a garázsba a járgányt, addig csengessen. Ne féljen, nem zavarja a feleségemet, különösen, ha látogatása után megszűnik a csap hörgése- mondta, és tovább hajtott, a melléképületek felé.

Fred Hawkins kiugrott a kocsiból, és megnyomta a csengőt. Abban a pillanatban hatalmas detonáció rázta meg a völgyet, amely Frank Monroe kocsiját is arrébb nyomta, és a ráhulló törmelék tetemes kárt okozott benne. Halálsápadtan szállt ki az autóból, mert megjelent az úton az első fékező kocsi, amelyből emberek ugráltak ki és futottak feléje.

-Hazajöttünk a vizvezetékszerelővel..ő becsöngetett és nem értem..semmit nem értek- dadogta a kérdésekre.

-Volt valaki a házban?

-A feleségem!- nyögte Monroe, és a vízvezeték szerelő is..szóval ha még a robbanás előtt bejutott..

Az ügy Sinus felügyelőhöz került. A vizsgálat hamar kiderítette, hogy Frank Monroe vétlen az eseményekben, még akkor is, ha minden oka meg lett volna rá, hogy eltegye a feleségét láb alól. A szakértők véleménye szerint a búvárszemüvegben hagymát tisztító asszonyka valószínűleg kinyitotta a gázcsapot, és elfelejtette meggyújtani. A robbanás már csak a holttestét tépte darabokra. A férj vigasztalhatatlannak látszott. Az ügyet balesettel lezárták, de..Sinusban maradtak kétségek és az esetet, Blood őrmesterrel együtt, észtalonba tették.

Egy év múlva fiatal kolléganő kereste fel Sinus felügyelőt, a különleges ügyosztályról.

-Nyomozunk három ügyben, egy férfi után, aki különböző neveken házasságot kötött, minden esetben dúsgazdag asszonyokat vett el, és egy éven belül megszabadult tőlük. A nők látszólag, baleset következtében haltak meg, de mivel valamennyi gyanús anyagot betápláltunk egy komputerbe, a számítógép rájött valamire..

- Mire?

- A buvárszemüvegre!

- Mi tudtunk róla. A darabjait meg is találták a szakértők, igy kénytelenek voltunk helyt adni a férj elmondásának, vagyishogy a felesége hagymatortát készített neki, és hogy ne csípje a szemét, az orrfacsaró szag, búvárszemüveget rakott fel. Tanúi voltak az alibijlére..és sajnos még egy áldozatot is követelt a robbanás.

-Robbanás?

-Igen..becsengetett egy fiatalember, vízvezeték szerelő, akit ő vitt magával, amikor hazament. Gondolom változtatni akart a módszerén.

-Ön szerint, most hol lehet – kérdezte tanácstalanul, a lány.

-Baráti csatornából tudom, hogy innen Monte Carlóba ment. Három hónap múlva tűnt ott fel. A kolléga figyelte, kapott egy fotót. Aztán felcsípett egy asszonyt, és Robert Horne néven feleségül vette.

-Robert Horne néven?- képedt, el a lány.

-Igen..már Monte Carlóban is így jelentkezett be.

A kollegina elment, és csak két hónap múlva jelent meg újra.

-Rajtakaptuk! Sikerült rábizonyítanunk mind a négy esetet. A nyomozati anyagért jöttem, szükség lesz rá a vádemelésnél.

-Elmodnaná, hogyan csinálták -_kérte, Sinus.

-Nem volt nehéz rátalálnunk, hiszen Öntől megtudtuk az  uj nevét. Féléve kötöttek házasságot. Az asszony talán gazdagabb, mint az eddigiek. Sikerült a házból megnyernünk az egyik alkalmazottat, az együttműködésre.

-És készült a  hagymatorta?

-Búvárszemüvegben..a születésnapjára. Az asszonyka nyolc évvel idősebb, és magunk között szólva fiatal korában sem lehetett volna szépségkirálynő. De hát köztudott, hogy a pénz, igy vagy úgy, de mindenképpen szépit – mosolygott a lány. -A szépfiúnak ezúttal nem volt türelme kivárni az évet. Lehet hogy jobban meg volt kötve a keze anyagilag.. Szóval az emberünk jelentette, hogy kimenőt kapott a személyzet, és az asszonyka hagymatortát készít, miközben a férj elmegy valahova. Lesben álltunk, és azonnal elzárattuk, a környéken a gáz fővezetéket. Időben. Amikor bejutottunk a házba az asszonynak még csak enyhe fejfájása volt. A gázcsap nyitva állt. Nem akart hinni nekünk, de végül is sikerült rávennünk, hogy győződjön meg, igazat mondunk-e. Együttmüködött velünk. A gazfickó egy óra múlva tért vissza..egyedül. Természetesen beton biztos alibije volt. A házban elbújva vártuk, de azt nem tudtuk megállapítani melyikük lepődött meg jobban ő, aki magabiztosan kinyitotta az ajtót, és a konyha felé tartott, vagy az asszonyka, aki nesztelenül kilépett a fürdőszobából, és ráköszönt.

-Hazajöttél drágám? – kérdezte. – Mindjárt kész a torta, csak nem volt gáz. Valamiért elzárták. Ez mentette meg az életem, mert te kinyitottál egy égőt, mielőtt elmentél…a vezeték hibája mentett meg.

-Ekkor léptünk elő mi, és a férfi percek alatt romjaiban hevert. Ugy vallott, akár a vízfolyás.

-Mégiscsak jó dolog a komputer. – jegyezte meg, Sinus

-Hát még ha az új felfedezés is segít majd. A DNS, vagyishogy nincs két egyforma nyálú, hajú, és testi váladékú ember, és ha mindent letöröl is az elkövető maga után, a nyomrögzítők ügyességétől függ majd, hogy rajtaveszít- e? Azt ígérik a 8o-as évek vége felé, a bűnüldözésben is alkalmazzák majd.

-Vagyis karosszékben ülve nyomozhatunk_- nevetett Blood.

-Ha azt nem is, de megszűnik a sok üresjárat, és a testület tagjaiban elsorvadhat a kopótermészet.

-Mi akkor is itt maradunk..magnak – nevetett, Blood. Nekünk a nyomozás az életünk..

-Az elkövetők pechére.. – nevetett a lány.

[/rkey]