Ajándék halál

Irta: Linda Taylor

Camilla Connor utolsó erejével kinyitotta lakása ajtaját, és a lépcsőház kövére zuhant. Kiáltani már nem tudott, de egy elmenni készülő szomszéd hamar rátalált.  Azt hitte rosszul lett, s csak az üveges tekintet döbbentette rá, hogy a lány halott. Hívta a rendőrséget.

Még a helyszínelők sem végeztek, amikor Sinus felügyelő és Blood őrmester már tudták, hogy Camilla Connor amolyan magánakvaló lány volt. Férfiak nem jártak hozzá. Egy bankban dolgozott, és gyakran ért haza későn. Ennyit lehetett róla kiszedni a lakókból. A helyszín, vagyis az otthona sem volt sokkal beszédesebb. Olcsó holmik, szolid berendezés. Lehetne öngyilkosság is, de mi oka lehetett volna Camilla Connornak, hogy megölje magát? A munkatársai szerint, semmi. Elég jól keresett, nem volt kirobbanóan jó kedélyű de búskomornak sem látták soha. Visszahuzódó csendes teremtésnek ismerték. Sem komoly udvarlóról, sem futó ismeretségekről nem tudtak.

A helyszínelők azonban találtak valamit, ami nem illett a képbe. Egy flakon méregdrága parfümöt, ami a lány egész havi fizetését jelenthette, és amelyből alig hiányzott néhány csepp. Az üvegen, jól kivehetően ott voltak a lány ujjlenyomatai, ám az övén kívül, senkié. Ez annál is inkább furcsa volt, mert egy árucikket többen összefogdoshatnak mire a vevőhöz kerül. Eladók, vevők, csomagolók. Sinus nem találta nagyon kihívónak a parfüm jelenlétét a lakásban, hiszen annyiféle emberrel találkozott már munkája során, hogy nem tarthatta kizártnak: Camilla CONNOR NAK, az illat volt a szenvedélye. Vannak emberek, akik imádják a jó szagokat, feldobódnak, avagy megnyugodnak tőle. Egy kolléganője például, ha már robbanásig feszült a légkör odabenn, előveszi a parfümjét és szétpermetezi – szívjunk magunkba egy kis nyugalmat! – jelszóval. És igaza van. Az illat, a dohányfüstös levegőben valóban üdítő.

-Mérgezés! -mondta a doktor. Rosszat sejtek. Idegméregre gyanakszom, de bővebbet csak a boncolás után..

-Szóval gyilkosság?- jegyezte meg kérdőn Sinus.

Ez még nem olyan hétköznapi módszer, hogy öngyilkosok is használhassák. Szerencsére a fiuk észnél voltak. Senki nem nyúlt semmihez gumikesztyű nélkül, amit persze nemcsak az AIDS miatt rendeltek el, évek óta szabály, csak eddig senki nem tartotta be. Most jól tették, hogy óvatosak voltak, mert ki tudja, mire vihette rá valaki a halált okozó idegmérget.

Sinusnak azonnal az oda nem illő parfümös üveg ugrott be. Olyan érzése volt, hogy a gyalázatos mérget abban kell keresni. Az üveg nem arezolos kiszerelésű, úgy látszik a cég nem akart környezetszennyezési adót fizetni a termék után, és a légpumpás megoldást választotta. Ami persze sérthetőbbé teszi a készítményt, hiszen az üveg felnyitható, nem feszül benne gáz. De hát ki bontotta volna fel, csak azért, hogy idegmérget tegyen bele?

A laboratóriumi vizsgálat megállapította, hogy a parfümben annyi idegméreg volt, hogy akár egy egész települést kiirthatták volna vele. Sinusék elkezdték a lakás módszeres átkutatását. Blood őrmester a lány telefonjegyzékében szereplő számokat hívogatta és már az ábécé végén járt, amikor ráhibázott.

A jegyzékben a szám mellett B. W. volt, tehát nem tudhatta, férfié, a telefon, vagy nőé. A kagylóba egy női hang szólt bele.

-Kivel beszélek?- kérdezte nem éppen jól nevelten Blood, de nem akart előre magyarázkodni, nehogy megijessze, akit hívott.

-Betsy Walken vagyok, de nem gondolja, hogy magának illenék..

-Dehogynem, a nevem Blood, csak kicsit meglepett, hogy nem Camilla vette fel a kagylót!- vágta ki magát az őrmester.

-Camilla? Kire gondol?

-Camilla Conorra

-Ja, tudom már, az a lány a bankból.

-Ismeri?

-Tegnap járt nálam..megállapodtunk, hogy belenéz az üzleti könyveimbe. Kicsit slendrián vagyok és félek, hogy elszalad velem a ló a magánvagyonommal kapcsolatban. A cég pénze az más..de kicsoda maga? Én itt magyarázkodom, anélkül, hogy..

-Blood őrmester vagyok..nyomozó a gyilkossági csoportnál

-Gyilkosság?! Dehát mit akar?

-Camilla Connort megölték. Idegméreg végzett vele, amely egy Alinda márkájú parfümös üvegben volt.-sorolta Blood, és abban a pillanatban maga sem értette miért.

-Mit beszél? -kérdezte szinte dadogva és elég hosszu, döbbent csend után az asszony.

-A halála lepte meg, vagy a..

-A parfüm. Nem, is tudom mit mondjak, azt az illatszert én adtam neki, de attól nem eshetett baja. Originál volt. A nővéremtől kaptam születésnapomra, és mert én hűséges vagyok a megszokott illatomhoz..azt a divatosat Camillának ajándékoztam..előlegül a jó együttműködésünkre.

-Haragszik önre a nővére?

-Imádjuk egymást!

-És a nővérére ki haragszik?

-Elnézést,de egészen elgyengültem. Szinte fel sem fogható, amit mondott.

-Férjnél van a nővére?

-Igen most ment férjhez harmadszor. Alig kétéves házasok..

-És nagyon jól élnek! -vágta rá Blood.

-Nem élnek túl jól!- szaladt ki az asszony száján

-Persze én megmondtam Clarának, hogy észnél legyen. Inkább vágja sutba a szóbeszéddel járó álszemérmet, és éljen együtt azzal a fickóval, csak ugy, házasság nélkül, amig ki nem ismeri, dehát ő sokkal gazdagabb nálam és abban a körben az ilyesmi nem szokás. Az üzleti életben vannak dolgok, amikre adni kell.

-Elképzelhető, hogy a nővére kapott egy parfümöt és azt odaajándékozta magának?

-Ez nagyon snassz dolog, minket nem ugy neveltek, hogy ilyesmire vetemedjünk.

-Amire ön rácáfolt azzal, hogy tovább ajándékozta a parfümöt Camilla Connornak.

-Mert nem állhatom az új pancsokat

-Talán a nővére is igy van vele- vágta rá, Blood.

-Biztos, hogy az a parfüm, okozta a bajt?

-Sajnos igen, és szerencséje van asszonyom, s talán a nővérének is -ha ő is ugy kapta- hogy nem tartották be az illendőséget, de persze ezzel Camilla Connort már nem támaszthatjuk fel. Meg kell találnunk a gyilkosát, vagyis azt, aki az Ön nővérét akarta megölni.

-Mit beszél? Kire gondol?

-Először mindig a legközelebbi hozzátartozókat vesszük sorra.

Na, annyira azért nem élnek rosszul Ernesttel. Ő nem olyan ember aki ilyesmire képes volna.

-Kedveli?

-Őt nem lehet nem kedvelni. Az asszonyok a tenyeréből ennének, ha hagyná. Mondtam is Clarának, hogy..

-Talán mégis akadt valaki, akit hagyott volna a tenyeréből enni, ha az Ön nővére nem áll az útjába és ezért eszelte ki ezt a

-Kizárt dolog! Ernest annyira élvezi a gazdagságot, hogy nem kockáztatna. Szeretője persze biztosan van, hiszen Clara öt évvel idősebb nála, és nem is túl vonzó, a férfi pedig, ha egy fokkal szebb az ördögnél, már jól el tudja magát adni. Különben is, azt a parfümöt Clara nekem vette..a születésnapomra.

[rkey]

-Kétlem!

-Miért?

-Gondolom ismeri Önt annyira, hogy tudja: hű maradt a megszokott illatához.

-Ez igaz, de tudja hogy van az ember az ajándékokkal? A legtöbb hasznavehetetlen a másik számára, és sokszor már nem is tudjuk, mit vegyünk, ami kedves is, meglepetés is..

-Megmondaná a sógora cimét, asszonyom és megigérné, hogy nem szól a beszélgetésünkről egyelőre, senkinek,

-Rendben van, de azonnal értesítsen ha megtudnak valamit. Szavamat adom a hallgatásra. És mondom a  cimet.

Sinus felügyelőék még aznap este becsengettek a Demme házba. Mr Demme nem kis meglepetéssel fogadta őket. Ugy látszik Betsy Walken tudott hallgatni!- gondolták, miközben befelé tartottak.

-Foglaljanak helyet. Tulajdonképpen mit akarnak?

-Nem hivná ide a feleségét?

-A feleségemet? Dehát mit követett el? Csak nem a kocsival kellemetlenkedett megint?

-Nem..mi a gyilkossági csoporttól jöttünk, jelentette ki Blood.

-Gyilkossági? És a feleségemet keresik?

-Azt nem mondtuk, csak kérjük, ha lehet hívja ide. Utólagos engedelmével két vendéget is idekértünk. Amennyiben pontosak, perceken belül itt kell lenniük.

-Vendéget..az én házamba?

-Nem idegenek- Egyik a sógornője, másik a cég ügyvédje.

-Nem értem!

-Megmagyarázzuk..csak kérje meg a feleségét, hogy..

A házigazda csengetett és utasította a szobalányt, hogy hívja le, az asszonyát.

Mire Mrs Clara Demme a lépcső tetején megjelent, már ott volt az ügyvéd és Betsy Walken is. Kicsit meglepődve nézett végig a jelenlévőkön, aztán lesietett és megcsókolta a húgát.

-Ugye önök jó testvérek..úgy értem, szeretik egymást?- kérdezte Sinus, a háziasszonyt.

-Hülyeségeket kérdez..de kicsoda maga?

-Rendőrfelügyelő, és azért vagyok itt, mert Ön meg akarta ölni a húgát.

-Mit beszél?- szédült meg Betsy Walken és odatámolygott egy fotelhez. -Elment az esze? Miért hallgatsz Clara? Mondd már meg neki, hogy nem igaz, hogy..

-Ha rendőrfelügyelő akkor ugyis tudja, hogy amit mond az képtelenség, Mi okod lenne rá, hogy..

-Ön adott egy üveg parfümöt a testvérének. Hol vette?- kérdezte Sinus.

-Hát, az az igazság, hogy kaptam. Bocsáss meg Clara de..

-Kitől?- kérdezte Sinus.

-Muszáj erre felelnem?

-Igen! – vágott közbe Blood.

-Egy régi barátomtól

-Miért akarta megölni magát?- kérdezte Sinus

-Nem értem.

-Valaki meg akarta Önt ölni asszonyom..az, akitől a parfümöt kapta.

-Kizárt dolog- vágta rá a háziasszony.

-Kitől kapta?

-Graig Adamstól- nézett tétován a férjére.

-És maga tovább adta! Ha csak egyszer használja, ma már nem él. A huga élete is veszélyben volt.

-De hál istennek itt van, él és remélem, hogy Ön örültségeket beszél, vagyis nincs semmi alapja annak, hogy…Hülye voltam. Tudom, hogy nem szereti az extrém illatokat, de amikor eljött hozzám, akkor jutott eszembe hogy szülinapja van és majd elsüllyedtem szégyenemben, hogy megfeledkeztem róla. A parfüm még be volt csomagolva. ..előtte pár órával hozta egy küldönc..olyan hirtelen ötlet volt..szóval odaadtam. Azt mondtam, neki ki vettem és ha nem tetszik dobja ki de semmin okosabb nem jutott eszembe. A gyárban történt valami mulasztás, vagy

-Vagy! -vágott közbe erélyesen, Sinus.

-Maga megőrült. Miért akart volna engem Graig Adams megölni. Igaz, hogy kikosaraztam, de..

-Ő nem is..mert az ajándékot nem ő küldte, hanem a férje, az ő nevében. emelte fel a hangját a felügyelő.

-Tiltakozom!- ugrott fel Mr Demme.

-Megteheti, de előbb hallgassa végig a feltételezésünket. Közel egy éve kapcsolatban állt egy lánnyal. Olyan diszkréten intézte az ügyet, és ebben közreműködött a választottja is, hogy senki nem sejtett semmit. Ön sosem járt a lány lakásán, a város másik végén bérelt luxuslakásban találkoztak. Nem hivták egymást telefonon, mert mindig megállapodtak, a következő randevúban, mielőtt elbucsuztak. Önt már jó ideje foglalkoztatja a házasságból szabadulás gondolata. Mindent megpróbált amitől sikert remélt. Elrontotta a felesége kocsiját. Pechje volt, mert nagyobb baj, minthogy egymásba csúszott húsz kocsi, és Mrs Demme majdnem felpofozta az okvetetlenkedő rendőrt, nem történt. Műszaki hibát állapítottak meg.  Később kicserélte a felesége altatófolyadékát húszszoros erősségűre. Gondolta, mihelyt bekövetkezik, amire számított, mindent ugy intéz, hogy öngyilkosságra gyanakodjanak. Mrs Demme furcsának találta az altatócsepp izét. – Ez megromlott!- mondta a szobalánynak, dobja ki. Ma tablettát veszek be. Ezután következett az idegméreg, amelyet diákkori vegyész szenvedélyének köszönhetően, könnyűszerrel összepancsolt. Vett egy üveg divatos parfümöt, beletette az idegmérget, aztán gondosan letörölte róla az ujjlenyomatait, szépen becsomagolta, és a boyszolgálattal elküldte a feleségének Craig Adams nevében. A többit már tudja..illetve még meg kell kérdeznem valamit? Mikor találkozott utoljára Camilla Conorral?

-Miért érdekes ez?- kapta fel a fejét, a férfi.

-Válaszoljon!

-Szerdán este!

-Mrs Walken!- fordult Sinus a háziasszony húgához. -Honnan ismeri, Camilla Connort.

-A sógorom mutatta be..

-Gondolom azért, hogy ha mégis együtt látnák őket, legyen kifogása, miért találkozott vele- jegyezte meg Blood.

-Mivel váltak el szerdán este?- nézett a házigazdára Sinus.

-Semmi közük hozzá..nincs joguk, hogy.

-De van uram, -vágott közbe Blood. Válaszoljon.

-Azzal, hogy csak hétfőn találkozunk, mert két napra elutazik..

-Sajnos már soha többé nem találkozhatnak

-De hát miért nem?

-Camilla Connor halott. A parfüm végzett vele, amit a feleségének küldött másnak a nevében, és amely a sors kifürkészhetetlen akaratából ahhoz a szegén y lányhoz került..

-Nem igaz, ez nem lehet igaz!. -sápadt el, Mr. Demme és lerogyott a legközelebbi fotelba.

-Szerette magát az a lány- mondta nagyon halkan Sinus. -Tudta hogy odavan a gyerekért és a felesége már nem ajándékozhatja meg utódokkal..

-Honnan veszi ezeket?- kiáltott közbe Cl arra Demme

-Miss Connor naplójából. Igaz a férje nevét csak nagy Ő-vel jelezte, de sok mindent leirt róla, kedveset, szépet. Az utolsó bejegyzése a következő volt?- Megbeszéltem Maggyeval és hétfőn megmondom neki” Valamit még tudnia kell Mr Demme, – Camilla Connor a boncolási jegyzőkönyv szerint kéthónapos terhes volt…

[/rkey]