-Elkészültek a képek!- tett le, egy borítékot Sinus felügyelő asztalára, Blood őrmester.
-Pszichopata!- jelentette ki Sinus, a képeket nézegetve. – Élvezetet okoz neki mások kínja. Gyönyörködik a haláltusában.
-Akkor pedig nem hagyja abba. Két hét alatt ez a második utcalány. Az ilyen elkövető nem, áll meg, amig rajta nem veszít. Csak tudnám, mitől kezdik el?- tűnődött Sinus.
-Alig tudunk róla valamit. Senki nem látta az áldozatokkal. Elcsalta őket a megszokott helyükről, hogy valahol kedvét lelje bennünk. Megfojtotta mindkettőt, ez biztos, de közben fotózott. Olyanok ezek a képek, mintha szemtől szemben lenne a gép lencséje az áldozattal..
-Bizonyosan úgy is volt. Valahogy a fejére erősíthette a masinát, és miközben a nő nyakát szorította, a szájával, vagy ki tudja mijével exponált.
-Ha nem tudnám, hogy van sorozatkészítő gép, azt mondanám, könnyü dolgunk lesz, csupán egy háromkezű embert kell keresnünk. Ahhoz, amit elsorolt, és amivel egyébként egyetértek, három kéz kellene.
-Ha nem kötött volna hurkot a drótra, mert akkor egy kéz is elég a művelethez. Miután a nyakukba vetette, de persze lehetett sorozatfényképező gépe is- adta fel Sinus.
-Aztán felpakolta az áldozatát, és kivitte oda, ahol a madár is alig jár. Méghozzá mindkettő ellenkező irányba. Elkeveredhetnék néhány órára, a rosszlányok között, főnök? Ismerek néhányat a régiek közül, és hátha elcsípek valami érdektelen megjegyzést, ami nekünk fontos lehet. Óriási adu van a kezünkben és egyelőre senki, nem tud róla.
-Csak ki ne szaglásszák a firkászok, hogy mindkét eset után elküldte az előhívott filmtekercset.
-A lányok rengeteg különleges kívánsággal szembesülnek, főnök. Hátha emlékeznek valakire, aki fényképezni akart…közben?
-Akikkel komolyan tárgyalt róla, azok már nem emlékezhetnek, de természetesen akadhat olyan, aki valamiért elutasította.
-Erre számítok én is. Mehetek?
-Ne rendőrségi kocsival menjen, és maradjunk rádió összeköttetésben.
Éjfél volt, amikor Sinuséknál csörgött a telefon. A felügyelő azonnal felkapta, pedig régen túl volt már a félálom állapotán. Mióta megszülettek a fiai, félt, hogy fel ébreszti őket a zaj.
-Fönök! Találtam egy lányt, aki tárgyalt egy férfival és fényképezni akarta, de lerázta. Nagy suskát ígért. De a fiúja éppen akkor osztotta ki, vagyis nem volt a legjobb hangulatban, no és nagyon unszinak találta a fazont.
-Alig töltött két órát közöttük, és máris ugy beszél, mintha..
-Treníroztam, mielőtt idejöttem. Az ember jobban be tudja énekelni magát a kegyeikbe, ha ért a nyelvükön. Már a negyedik konyakot issza a csaj és nem vagyok túl jól eleresztve. Egyébként felajánlotta, hogy segít a grafikusnak, elkészíteni a fantomképet. Állítólag jó megfigyelő..
-Miért nem ezzel kezdte. Fizessen, és induljanak a központba. Odaszólok a rajzolónak, és fél óra múlva ott leszek.
A lány valóban jó megfigyelőnek bizonyult, és hamar összeállt egy elég használható kép. Szerencsére se bajusz, se szakáll. A meztelen arcot könnyebb utolérni. Az csupasz. A szőrzetet pillanatok alatt levághatja, aki másnak akar látszani.
-Főnök, van egy bizarr ötletem!- jelentette ki Blood, miután a második kávét is lehajtották, a nő távozása után.
Másnap valamennyi déli lapban megjelent a fotó a következő aláírással:
“Egyik fogadónk azt állítja, hogy az általa készített rajzról fel lehet ismerni a nagybátyját. Nagybátyja ellenfogadást kötött. Kinek lesz igaza? Aki felismerni véli a nagybácsit, jelentkezzen a Kockázat fogadóirodánál. Megéri!”
Az első olvasó, az újság utcára kerülés után fél órával jelentkezett, majd sorra követték a többiek. Sinusék kicsit hitetlenkedve fogadták a fogadóiroda első ionformációját, de a negyedik, sőt tizennegyedik egybehangzó véleményezés után nem sok kétségük maradt. Már éppen indulófélben voltak az illetőhöz, amikor egy fotólaboráns kopogott be, és letett Sinus elé egy pár, jókora képnagyítást.
-Csak ugy eszembe jutott! -szerénykedett. -Olvastam, már ilyesmiről, és gondoltam megpróbálom kinagyítani.
-Maga egy zseni! rikkantotta Blood, és Sinus is elismerően mosolygott. Kisiettek. A laboráns ugy nézett utánuk, mint egy első áldozó. Nem tudta piruljon-e a merészségéért vagy örüljön az elismerésnek. Bárcsak mennének valamire.
[rkey]
Amikor Sinusék becsengettek Cristopher Cole doktor lakásába, odabenn nem mozdult semmi. Blood szinte nekitámaszkodott a csengőnek, felverte vele a lépcsőház csendjét. A szomszédasszony csakhamar kinézett.
-Úgy láttam elment. Bőrönd is volt nála. Talán víkendre?
-Szerdán? -vágott közbe, Blood.
-Miért? Vannak hosszú víkendek is. Dehát maguk tudják. Mindenesetre, ha a foguk fáj, ne várjanak rá. Forduljanak máshoz. A doktor jó orvos, de a fogfájás mindig sürgős. Nem, maguk az elsők, akik csengetnek nála, mióta elment. Kicsit furcsa, hiszen rendelési ideje lenne, ő meg fogja magát és se szó, se beszéd..
Sinusék megköszönték a felvilágosítást, és a kocsiból körözést adtak ki dr Cristopher Cole ellen. Útban a központ felé, Blood megjegyezte:
-Tehát mégsem pszichopata! Biztosan látta az újságokat, és jobbnak látta eltűnni.
-Vagy még biztosabban az. A pszichopaták képesek briliáns keményen tervezni, és kegyetlenül végrehajtani, amit akarnak, ha rájuk jön. Az efféle elkövetőktől fázom a legjobban. Az ember sosem tudhatja hányadán áll velük..
-Még jó, hogy nem ő a fogorvosom. Az ember elképzeli, hogy olyasvalaki turkál a szájában, aki..
-Bizonyos értelemben zseni, de miért cammogunk?
Kora este lett, mire sikerült, az akkor már taxival menekülő doktort elfogni.
-Van ügyvédje Mr Cole? -kérdezte Sinus, az asztala előtt ülő, magabiztos férfit.
-Felesleges, de ha gondolja, idehívhatom.
-Mondja a számát! – kérte Blood, és tárcsázott.
A fél óra alatt, amig az ügyvédre vártak, Sinusék újra átnéztek mindent, összerendezték az anyagot, Mr Cole-t pedig étellel és itallal kínálta Astor tizedes. A törvény előírja, hogy a fogva tartottnak, milyen időközönként kötelesek étkezési szünetet biztosítani, csak azt nem, írja elő semmiféle törvény, hogy a rend őrei mikor egyenek, igyanak, és mennyit pihenjenek.
-Alapos gyanúnk van rá, hogy megfojtott két nőt! -kezdte Sinus.
-Maga pedig nadragulyát evett, különben nem lenne mersze ilyesmit feltételezni egy adófizető állampolgárról.
-A lányokat az utcán szólította meg, és különleges kívánsággal állt elő. Fotózni akarta a kéjérzésüket. Az egyik kiszemelt nem állt kötélnek. Ő adott személyleírást magáról. Elkészíttettünk egy fantomképet, biztosan látta az újságban, hiszen a paciensei azonnal magára ismertek.
-A törvénytelen úton szerzett bizonyítékokat a bíróság nem, veszi figyelembe. -jelentette ki dölyfös fölénnyel Mr Cole.
-Gondolja? Majd később kifejti, mi volt a módszerben törvénytelen. Van más is, ami arra enged következtetni, hogy alaposam gyanúsítható a tettek elkövetésével.
-Kíváncsian hallgatom! -mondta magabiztosan a férfi.
-Technikusaink átvizsgálták a lakását, mert ugy gondoltuk, hogy otthon végzett áldozataival. Megtaláltunk néhány ruhadarabot, amelyek mikro foszlányai a lányok körmei alatt fellelhetők voltak. Egy hosszú női hajszál is előkerült, azonosítása, most folyik. A holttest elszállítása nem volt túl könnyű. Gondolom, megvárta, amig elcsendesedik a ház, aztán beszállt vele a liftbe, és irány a garázs, ahol a kocsija, a lift közelében állt.
-Ön rájött, hogy élvezetet okoz a mások kínlódása -vette át a szót Blood. -Egy ideig kielégítette a paciensek sziszegése, a fájdalomtól eltorzult arcok látványa, aztán egyre nyugtalanabbá vált, és ugy érezte, máshol kell keresnie az igazi kéjt. Végig kell élveznie egy haláltusát. Ne vágjon közbe. Előfordult már ilyesmi a praxisunkban-jelentette ki magabiztosan, és elismerően nézett rá. Csak tudná, honnan szedte?
-A filmtekercseket megkaptuk. A lakásában előkerültek a képek is. Gondolom átforgatta azóta néhányszor valamennyit- folytatta, Sinus. Ügyes keze van Mr Cole. Jól megszerkesztette a géptartó pántot a homlokára. Persze egy orvosnak nem nagy kunszt. A gép, a pántra akasztva ugy néz ki, mint a gégészek tükre. Remek masinára sikerült szert tennie. Beállította, és addig kattogott amig film volt benne. A lencse ugyanúgy látta a haláltusát, mint maga a tulajdon két szemével. A kezeire szükség volt..a levegőadagoláshoz. Gondolom nem kis élvezetet okozott, a lányok rémült, kékülő arca
-Tiltakozom. Maga miért ül itt, ha egy szót sem szól?
-Jobban tenné uram, ha ön is hallgatna – mondta az ügyvéd.
-Jogi képviselőjével ellentétben, én felhívom szíves figyelmét, hogy az őszinte beismerő vallomást a bíróság enyhítő körülményként értékeli -jegyezte meg, szeliden Sinus.
-Csak nem gondolja, hogy bíróság elé citálhat egy blőd elgondolás, egyetlen hajszál és egy véletlenül rám, hasonló firka miatt? -tiltakozott, Cole.
-Nem sokra megy a tiltakozásával, Mr Cole. Ön orvos, gondolom az egyetemen nem kizárólag a foggal kapcsolatos anyagot hallgatta, vagyis ismernie kellene az emberi testet. Ön sosem nézett még mélyen egy nő szemébe? -kérdezte, hirtelen a felügyelő.
-Sosem érdekeltek a nők!
-Akkor egy férfiéba- vágta rá keményen, Blood.
-Kikérem magamnak, azt hiszik maguknak mindent szabad?!
-Ellentétben önnel, mi tudjuk, hogy nem! – állt fel Sinus. – Az emberi szem közepén van egy kis fekete pont. A népnyelv a szem bogarának hívja, természetesen maga ismeri az orvosi nevét is. Az ember, ha valakinek a szemébe néz, meglátja önmagát, abban az apró fekete pontban. Ez tény, kipróbálhatja. Egy ifju laboránsunk olvasott egy fals krimit, amelyben a gyilkos ugy lepleződött le, hogy arcképe belékövült az áldozata szembogarába-. Ez persze mese de ez adott ötletet a fiúnak. Kinagyította a maga által küldött képekről a nők szembogarát. Már amikor a szem éppen nyitva volt. Íme a képek! Felismeri magát? Kicsit eltorzítja, vagy átlengi arcát a kéj, esetleg a düh- ki tudna ilyen esetben pontos jelzőt mondani – de egy biztos: aki a fantomképről magára ismert, ezeket is azonosította.
-Blöffölnek -kezdte, kicsit erőtlenebbül a férfi. Szereztek egy képet rólam, és most rá akarnak venni, hogy..
-Kitől? Magáról? Ilyen hátborzongató vonásokkal? Csak akkor képes valaki ilyen arcot vágni, ha olyan szituációba kerül, amilyenben maga volt, amikor abban a két szerencsétlen nőben a kedvét lelte. Magának nem a testük kellett, nem az öröm, amit adhattak volna! Az életüket akarta! Csakhogy elfeledkezett a technika csodájáról, a nagyíthatóság végeláthatatlanságáról, az újnyom mellett a DNS bizonyító erejéről, az ember azonosítójának hajszálban, vagy nyálban jelenlévő igazáról…Feladja?
A férfi ugy nézett maga elé, mint akinek nincs hova tekintenie. A laikus is látta, hogy orvosra van szüksége.
[/rkey]

MAGAMRÓL
84 éves vagyok, három fiam, hat unokám van. Kb. 3.000 - regényt,
novellát, mesét, humoreszket, szindarabot, jelenetet, stb. irtam. Húsz
bünügyi regényem, és 30 romantikus füzetregényem jelent meg a sok száz
mese, krimi, szerelmes, novella mellett. Peterdi Pál, -aki az első hat
bünügyi regényem lektorálta-, a magyar Agáthának nevezett. A
Betükincstár mottója: jó az, ami olvastat: A krimi végére tripla
csavar, a romantikus novellákhoz, remény, és a gyönyörités témaköre
TÉMÁHOZ-, az önvizsgálat, és a sosem múló SZERETNIVÁGYÁS, - a mesékhez
pedig az ARANY CSILLAGOK ártatlan csodavárása DUKÁL.
810 ÍRÁS, csupán- ÉLETMÜVEM
--EGYHARMADA. KELLEMES IDŐTÖLTÉST!
