Joanna Wilson hirtelen ébredt. Villámként hasított bele a megoldás. Georgét nem adja másnak. Nem, azért mert ugy szereti, mint nyolc éve, amikor hozzáment, hanem mert sokkal jobb egy vagyonnak egyedüli örökösévé válni, mint egy betolakodóval felezni. A házassági szerződésük sok gondot okozott neki, mert igaz ugyan, hogy amikor George elvette, a szépségén kívül nem igen volt egyebe, de a férje nagylelkűen úgy rendelkezett: vagyonuk a házasságkötéssel közössé válik, amit a gyerekek egyenlő részben örökölnek, de valamelyikük halála esetén, amennyiben gyermekeik nem születnek- a vagyon az életbenmaradórá száll. Mióta tudja, hogy George fel akarja váltani egy fiatalabbra, nem megy ki a fejéből a vagyon, amelynek kényelméhez már hozzászokott,- felével és némi végkielégitéssel, esetleg nőtartással nem sokra menne. Meg akarta ölni Georgét, de tudta, hogy a titok csak addig az, amig egy ember tud róla, a megözvegyülést, saját kivitelezésben kívánta megoldani.  Végre megvan az ötlet, amely holtbiztos, még a helyszínelők sem jöhetnek rá, mert ugyan ki gondolna olyan agyafúrtságra, ami eszébe jutott, amire ébredt.

Szerencsére Georgével beszélő viszonyban maradtak, egy fedél alatt élnek, mert a nagy házban, ha nem akarták, akár napokig nem kell összefutniuk, és George óvni akarta a látszatot, mert sosem lehet tudni, mi árt az üzletnek. Vannak bigott, házasságpárti üzletemberek, akik nem nézik jó szemmel a válást. Két nap múlva készen állhat a lebonyolításra, tehát bekopogott George ajtaján.

-Döntöttem. Aláírom a válási papírokat, de a halálraítéltnek is van utolsó kívánsága, az enyém, hogy ismételjük meg az első éjszakánkat.

George arca felderült és egyben el is komorodott.

-Hogy gondolod?

-Ahogy történt. Kiveszel egy lakosztályt, ott, ahol először neked adtam magam, és megismételjük azt az estét, aztán elválunk,

George másnapra ígérte a választ, és Joanna szinte kivirult a reá váró feladattól. Egy hét múlva George már ott volt, amikor benyitott az ötcsillagos szálló szobájába.

George memóriája jó volt. Nem felejtette el, hogy első titkos találkozójukon, itallal kínálta, átadott neki egy nem akármilyen gyűrűt, és alig várta, hogy karjaiba zárja. Minden ugy zajlott, mint akkor.

-Gondolom gint, kérsz, mint mindig. Én maradok a wishkinél- jegyezte meg George, miközben töltött az italos asztalon lévő üvegekből.

Georgét látszólag nem feszélyezte a helyzet, sőt mintha kedvére lenne, amire készül. Joannában az izgatott férfi látványa, kuncogó örömet ébresztett: lám még mindig hatással van rá a testem. Ugy akar ölelni utoljára, ahogy először tette, és hogy sose felejtse el az észvesztő gyönyört, amiben része volt.

Amikor a fürdőszobából visszaért, George kezében ott volt az óvszer.

-Lám-lám, milyen jó a memóriád. Nyolc évig nem használtunk kondomot, mert gyermeket akartunk, de ha nem lettem volna szerelmes beléd, az első esetnél sértésnek veszem, ahogy örök óvatosságod miatt, nem bíztad a véletlenre összeborulásunkat, azt mondtad: az élet kiszámíthatatlan, s az ember ne hagyjon maga mögött elvarratlan szálakat. Akkor zavarba hoztál vele, de most megengeded, hogy én húzzam fel? – kérdezte Joanna, és nem reszketett a keze, ahogy az óvszerért nyúlt. Látván a férfi tétovázását, hozzátette: – Már nem vagyok olyan szemérmes, és még egy puszit is adok, rá, ha hagyod.

George elmosolyodott. Eszébe jutott egy barátja, aki gyakran járt nyilvános házba és elmondta, hogy a lányok is s. k. szeretik beöltöztetni a vendégüket, nehogy titokban lehúzza, a nemszeretem alkalmatosságot.  Odanyújtotta az óvszert, amelynek papírja már fel volt tépve. A jelenet kicsit zavarba hozta, úgy gondolta jobb, ha iszik még egyet, nehogy az izgató helyzet kifogjon rajta, és túlságosan kiadja magát.

Mindkét pohárba töltött, kinek mi járt, aztán a sajátját felhajtva, odalépett az ágyhoz. Közben nem figyelt Joannára, aki az óvszerrel foglalatoskodott. Vagy az ital, vagy a még benne élő érzések eluralkodtak rajta, és olyan hév kapta el, hogy semmi másra nem tudott gondolni, csak a mennybemenetelre. Így hívták az orgazmust, házasságuk első éveiben.  Óh, hogy szerette valamikor ezt az asszonyt. Bárcsak ne jött volna az a másik, – gondolta, miközben átadta magát felesége izgató ujjbegyei érintésének. Az asszony óvatosan helyére igazította a kondomot, majd felvette, az ágyban az akkori pózt, és mohó ajkaival hűtlen férje szájára tapadt.

Az aktus nem tartott sokáig, de világrengető volt. George agyában száguldoztak a gondolatok: nem kéne elválnom. Ötven évesen már késő újra kezdeni, magamhoz idomítani egy ilyen testet, és ugy égni érte, mint Joannáért az elején. Megmondom neki, hogy vissza a válás. Csak szeressen. Szeressen. Szere…

[rkey]

Ezek voltak az utolsó gondolatai, majd Joanna lehemperitette magáról, és megkönnyebbült sóhajjal nekilátott, hogy rendbe tegye a helyszint. Rövid aktus volt, pedig végső ajándékként többet érdemelt volna, de magának kereste a bajt. Vége. A vagyon az enyém, megmutattam, hogy engem nem lehet elhagyni, George Wilson halott. Sietősre fogta a dolgát. Lehúzta a kondomot, óvatosan egy tasakba tette, és a táskájába rakta. Amikor mindennel elkészült, lehajtotta a George által kitöltött italt, aztán vetett még egy pillantást a valamikor oly drága testre, és kilépett az ajtón.  Tudta, hogy az idővel is játszik, nem mindegy mikor hagyja el a szállodát, és mikor fedezik fel George holttestét. El kell hitetnie, hogy élve hagyta ott, mert hogy ott volt, azt nem szándékozott tagadni. Amilyen őszinte barom volt George, biztosan elmondta az új tyúknak, mit kér tőle a felesége a szabadságáért cserébe, tehát semmi értelme nem lenne a tagadásnak.

Nem haza indult. Betért a fodrászüzletbe, ahova kicsit későbbre volt bejelentve, de azt mondta, vár. Már a haját mosták, amikor forogni kezdett vele minden. Nem volt ájulós fajta, sosem érzett hasonlót, vagyis azonnal tudta, George tett valamit az italába, csak hogy ne kelljen szétforgácsolnia a vagyonát. Hogy számította ki ilyen pontosan, a szer hatását?! Az aktust végig akarta élvezni, vagyis a halála nem következhetett be egy órán belül.   Egyet gondoltak, de másként, és mire mennek vele? Azé a cafaté maradhat minden, mert már mindenki tudta, hogy jegyesek, hogy csak a válás kimondására várnak, és pompás esküvőn mondják ki az igent. Georgénak senkije nem volt, könnyü lefolyású lesz a per, amit a jövendő asszonyka indít, hiszen bizonyíthatja, hogy George szép summájú hitelszámlát nyitott neki, vagyis komolyan gondolta a dolgot. De… talán ha kiderülne, hogy ő halt meg később, és a házassági szerződésük szerint, aki a házastársak közül előbb hal meg, annak a részét a túlélő örökli! Csak megsúghatná még az anyjának, a testvéreinek, hogy ne hagyják magukat…segítség,.élni akarok.

A mentő megérkezett, kórházba szállították, de akkor már nem sok értelme lett volna, hogy ne a boncterembe vigyék.

A jövendőbeli, mivel Geoge négy óra múlva sem jelentkezett, és a szobája nem felelt, kinyittatta a lakosztályt. A rendőrség alapos helyszíni vizsgálatot tartott, mert az ara elmondta, tudomása szerint mi ment végbe a szobában.

Az alapos helyszínelők megállapították, hogy a szobában járt az új feleségnek való is, amit az nem tagadott, de azt mondta: Joanna érkezése előtt egy órával elment. Nem csodálkoztak hát, hogy a Gin-es üvegen találtak egy elmosódott ujjnyomot tőle, bár azt állította, hogy az italból, csak visszatérte után ivott. Előtte is akart, de a vőlegénye – furcsa módon lebeszélte róla. A wishkiben nem volt semmi, de a Gin-be – pár óra múlva szívhalált okozó, szinttelen, szagtalan mérget találtak.  Az özvegy ara ügyvédje, remek munkát végzett: elmondta, hogy védence tudott a feleség kívánságáról.  Bele is egyezett, de elkísérte szerelmesét a helyszínre. Akkor nem töltött a ginből magának, de amikor kétségbeesve meglátta, hogy akit szeretett, halott, kétszer is ivott kedvenc italából.

A boncolás megállapította, hogy George Wilson testén külsérelmi nyom nincs, sehol egy tűszúrás, tapaszhely, de halálát nikotin okozta. A szájüregében nyoma sem volt a folyadéknak, de akkor hogy került a méreg a szervezetébe?

Blood őrmester dobott be egy képtelen ötletet, mely szerint lábujjközi tűszúrással már adtak be mérget a pihent agyúak, de van egy hely, az erősebb nem testén, amely sok örömet okozhat egy férfinak, ha nem azzal gondolkozva él… talán.

Elképedve néztek rá, de igaza lett. A boncolás kiderítette, hogy a férfi plajbászát a halál beállta után, lemosták ugyan, de a fityma alatt, nikotin oldat maradványokra leltek, amely a kondomban lehetett és okozhatta a férfi halálát. A kondomot nem sikerült előkeriteni..

-          - A leleményesség az elkövetések módjából sem hiányzik, -mondta az őrmester,- de egy biztos: ez a halálnem elég kockázatos a partnerre, vagyis a gyilkosra nézve is.

-          - És ami nem mellékes, – jegyezte meg a rezignáltan Sinus felügyelő ez olyan mód, amely oda- vissza alkalmazható, hiszen a kondomnak, mint tudjuk, két oldala van: a külső, meg a belső. A méreg mindkét oldalra felvihető, vagyis egyikük mindkét esetben védve van, tehát az elkövető könnyen megúszhatja.

-          - Ráadásul a férfi áldozat tettese lehet férfi is, ha a partnere homoszexuális.

-          - Egy biztos, ez a tettes ismeri a DNS bizonyító erejét, mert az óvszert magával vitte.

-          - Biztosan tudja, hogy a DNS paránya is többet mond az emberről, halála után, mint maga az ember még életében- jegyezte meg Sinus felügyelő, amikor csengett a telefon.

-          A boldogtalan ara nővére volt: csak annyit mondott: a húga szívrohamban meghalt.

-          - Valóságos szerelmi mészárlás- jegyezte meg Blood őrmester. A feleség megöli a férjet, a férj a feleséget, de akaratlanul azt is, aki miatt minden történik.

-          - Tévedsz, ami miatt minden történik az – mint most is- legtöbbször a pénz.

[/rkey]