Házassági szerződés

Irta: Linda Taylor

Peter Watkins, ahogy bezárta a garázst, felment az emeletre. A hálószoba ajtaja nyitva volt. A felesége az ágyban feküd, és láthatóan meglepődött.

-Azt mondtad, hogy csak holnap jössz haza.

-Másként alakultak a dolgok. Utálom a szállodai szobákat. Baj, hogy itt vagyok?-  kérdezte, kicsit neheztelve, miközben odament Stacyhoz, és megcsókolta.

-Hozassak vacsorát?

-Köszönöm..ettem. Pihenj csak. Fáradt vagy?

-Nem..dehogy

-Ebben a pillanatban kinyílt a fürdőszoba ajtaja, és egy meztelen férfi lépett ki rajta.

Stacy Watkins felsikoltott, de férje hördülése elnyomta a hangját.

-Ki maga?! – kiáltott rá. a pucér férfira.

-Bocs! Azt hiszem, én feleslegessé váltam. Megérkezett apuci? Váratlanul? Kellemetlen szitu, Szivi -pimaszkodott, az asszonyra pislogva, az idegen.

-Hallgasson el..maga mocskos állat. Nem elég, hogy betör az én tisztességes házamba – indult feléje, Peter Watkins

-Nono! Nyugi öreg fiú, nyugi! Először is nem betörtem, hanem vendég vagyok, másodszor nem is olyan tisztességes, amilyennek hiszi. Lám, a mellékelt ábra is ezt mutatja – húzott végig, keze fejével, talpig pucérságán.

-Takarodjék a házamból! – ordította, Watkins.

-Oké, de máskor ne tegye ki magát, ekkora blamának. Ha egyszer azt mondja az asszonynak, hogy nem jön haza, hát ne is jöjjön. Jobb a békesség. Most boldog?

-Még mindig itt van? – támadott Watkins.

-Nyugi. Maga húzná a rövidebbet, ha hozzám nyúlna. Nem vagyunk egy súlycsoportban, és nemcsak a kilókra gondolok. Azt hiszem a felesége is tudna mesélni a kettőnk közti különbözőségről! – kacsintott az asszony felé. – Igaz Szivi?

Peter Watkins a feleségére meredt, aki tátogott ugyan, de nem lehetet  hallani, amit mond.

A meztelen férfi visszament a fürdőszobába.

-Nem értem..egyszerüen nem értem! – szólalt meg végre az asszony, miközben segélytkérően nézett az urára. -Te persze most arra gondolsz, hogy ez a férfi és én..

-Miért? Te mi másra gondolnál a helyemben? -ordította, Watkins.

[rkey]

–Mindenesetre megfordulna a fejemben, hogy ez az ember esetleg nem jó szándékkal került a házba..

-Ahogy vesszük! A te részedről én inkább  csalásnak mondanám, de ezúttal nem úszod meg. Itt tartom a fickót. Csenghettem az inasnak. Vagy összepaktáltál, vele is?

-Mondom, hogy én nem.. – hebegte az asszony.

-Ekkor jelent meg az inas, nyomában a feleségével.

-Maguk lesznek a tanúk – fogadta őket, Watkins.

-Dehát mire uram? – hajolt meg az inas.

-Hogy hazaérvén egy meztelen férfit találtam a hálószobámban. A fürdőszobából lépett ki. Biztosan nem vizvezetékszerelőként került a házba. Vagy igen? -emelte fel a hangját.

Az inas segélytkérően nézett asszonyára, aki állig húzott takaróval, hallgatott.

-Dávid, menjen a másik ajtóhoz. Nehogy meglógjon az a gazember. Odabenn van..öltözik. Alaposan meg kell nézniük. Tanúskodni fognak. Vigyázzanak rá. Hozom a fényképezőgépet. Készítek néhány felvételt az alávalóról.

Átsietett a dolgozószobájába, és alig fél perc múlva ott volt a masinával. Az izmos fiatalember ekkor lépett ki, elegánsan, flegma képpel a fürdőszobából. Csinált néhány képet, aztán odakiáltott a személyzetnek. – Dobják ki!

-Semmi szükség rá. Megyek én magamtól is. Szrevusz Szivi. Máskor jobban szervezd meg a programot, mert ami rajtam múlott, azt megtettem, de ezt a malőrt kihagytad a számításból. Fújd ki a levegőt, öregfiú! – szólt oda szemtelenül Watkinsnak, amikor elhaladt mellette. – Nem te vagy az első, aki igy jár, és ha megnyugtat: még nem ütötték át a fejbőröd a szarvacskáid. De ami késik, nem múlik. Ja, még be sem mutatkoztam: a nevem Volin Anderson.

-Miért nem ütötted le? Miért hagytad elmenni? – kapott erőre, Mrs. Watkins.

-Sajnálod? Eredj te is. Menj utána. Máris indulhatsz. Azt hiszed ennyibe marad a dolog? Régen sejtettem, hogy nem vagyok egyedüli kiskakas a szemétdombon, de hogy a házamba hozod a kanodat, az felháborító. Elválok!

-Megőrültél? Hallgass végig..beszéljünk nyugodtan..

-Miről? Talán el akarod hitetni velem, hogy nem igaz, amit a tulajdon szememmel láttam? Vagy higgyem el, hogy a fickó a felső emeletről mászott be, ide? Ha ez a szándékod emlékeztetlek, hogy nálunk nincs felső emelet, de még másik ház sem a közelünkben. Rajtakaptalak, Stacy, és tudod mit jelent ez? Megszegted a házassági szerződésünket, és mindened elveszett, amit a házasságba hoztál, és amit közösen szereztünk.

-Megőrültél? – kapkodott levegőért az asszony.

-Nem én akartam a szerződést. Te voltál olyan nagyra a pénzeddel. Te voltál olyan biztos az érzelmedben. Végül is nem történt más, minthogy kockáztattál, és vesztettél. Én nyertem…de az érzéseimet szívesen elcserélném veled. Miért nem nevetsz a képembe? Nem valami kellemes dolog megcsalt férjnek lenni..mondhatom.

-Peter, valami borzasztó félreértés történt. Én ezt az ember itt, és veled együtt pillantottam meg, életemben először..

-Hagyd a hazudozást. Ne próbálkozz. A nők azt hiszik..

-És a férfiak? És ha ez a férfi betörő volt? Ha lopási szándékkal mászott be ide, csak jól vág az esze, és abban sejtett egérutat, ha megdöbbent bennünket. Levetkőzött. Az ötlet nem rossz. A meghökkentés sikerült. De te hagytad elmenni, mert neked ok kell. Meg akarsz szabadulni tőlem. Rá akarod tenni a kezed a pénzemre. De nem fog menni öregfiú, nem ám. Azonnal hívom az ügyvédemet. Vizsgálatot követelek. Nem hagyom magam kisemmizni..ártatlanul – ugrott ki az ágyból, az asszony.

-A tények önmagukért beszélnek. Hívhatod az ügyvéded, legalább megerősíti, amit én mondtam: vesztettél. A hűtlenség, bármelyikünk részére, egyenlő a teljes anyagi csőddel. Nefélj nagylelkű leszek. Lásd hogy milyen rendes férjed volt, amit persze sosem értékeltél kellően, hajlandó vagyok bizonyos apanázst biztosítani számodra, amíg nem akad valaki, aki eltartson. Gondolom erre az izompacsirtára nem, nagyon számíthatsz. Ez olyan volt, ahogy elment..futó kaland.

-Hallgass! – visította Stacy, miközben reszkető ujjal tárcsázott.

A válóperi tárgyalás közel sem a szokott módon indult.

-Neve? – kérdezte a bíró, a válóokot.

-Volin Anderson uram!

-Elmondaná, hogyan került a Watkins házba?

-Természetesen. Mr Watkins bizott meg, hogy játsszam el, azt a kis komédiát.

Mit beszél? – ugrott fel elképedve, Watkins.

-Nem hazudok. Úgyis tudom, hogy megesketnek. Itt élesben megy ám a játék, és nekem nem éri meg, maga se tagadja uram. Vesztettünk. Sajnos nem sikerült a csel. Tudom, hogy nem kapom meg a pénzt, amit ígért, de egy színésznek nemcsak játszani, bukni, vagyis veszíteni is tudni kell. Ne tartson gyávának, de más egy kis hálószoba jelenet, és más a bíróság. Erről nem volt szó. Főleg az esküről nem. Biró úr, kijelentem, hogy sosem láttam azelőtt, Mrs Stacy Watkinst. A férje engedett be a házba pár perccel azelőtt, hogy maga is bement. A fürdőszobának két bejárata van. Én bementem és levetkőztem, aztán a megfelelő pillanatban, odaálltam az ajtóba pucéran, ahogy az isten megteremtett. Elnézést asszonyom – hajolt meg Mrs Watkins felé. Nem kis megrázkódtatást okozhatott a látványom.

-Elmehet! – mondta a biró, Colin Andersonnak.

-Sajnálom, szólt oda a férfi, Watkinsnak, kifelé menet.

-Hamis tanúzásra való rábírás, hatóság félrevezetése, jogtalan vagyonszerzés…soroljam, Peter Watkins? – nézett a sápadtan ülő férfira, a biró. Aasszonyom, a döntés joga az öné.  Kivánja-e a házasság felbontását, vagy továbbra is együtt akar élni, a férjével.

Mrs Watkins felállt. Kegyelemosztó pillantással nézett a férjére, aztán -mit, aki döntött – kihúzta magát, és azt mondta:

-Kérem, a  házasság felbontását, az ön által felsoroltak miatt, amelyeket a férjem, ellenem követett el.   Meg akart szabadulni tőlem, vagyis inkább hozzá akart jutni a vagyonrészemhez. Azt hitte ilyen tisztességtelen módon, sikert érhet el. Pórul járt. A szerződésünk szerint minden közös vagyon felett én rendelkezem, mivel a házasságot az ő hibájából bontják fel, vagyis kell felbontani

-Dehát amit a bíró úr elsorolt egyáltalán nem számit hűtlenségnek – érvelt a férj. A szerződésben az áll: amelyik fél hűtlen lesz a másikhoz az mindent elveszít, a társát és a vagyonát is.

-Gondolom a jog elismeri, hogy a házasságban, amely egyfajta szövetség egy életre, nemcsak a testi hűtlenség létezik. -nézett Mrs. Watkins, a bíróra. -Aki ilyesmire vetemedik a felesége ellen, az lelkileg csalja meg, vagyis a legaljasabb hűtlenséget követi el, vele szemben. Cserbenhagyott..kijátszott. Vajon mi a hűtlenség, ha nem ez? Gondolom az utódom is ki volt már szemelve, vagyis két legyet akart ütni az úr, egy csapásra.

A bíróság a házasságot felbontotta. Peter Watkins ügyvédje fellebbezést jelentett be. A biró új eljárást kezdeményezett, a felmerülő és hivatalból üldözendő vétségek miatt.

Peter Watkins sem eleven, sem holt nem volt, mire a teremből kikerült.

Stacy Watkins emelt fővel hagyta el az épületet. Beült a kocsijába de alig ment három utcányit megállt, és a telefonjáért nyúlt.

-Sikerült, Ben! Remekül csináltuk. Szabad vagyok, és minden az enyém. Persze, hogy szeretlek. Mennyire vágyom már a karjaidba. Micsoda isteni ötlet volt? Fantasztikusan csináltad. Te, Peter legjobb barátja ajánlottad be ellene, azt a csepűrágót. De meg kell hagyni, remekül alakította, amire vállalkozott. Fizesd ki, úri  módón, mihelyt jelentkezik. Megérte. Minden az enyém lett: Te, a pénz és a szabadság – mondta, aztán csak hallgatta a becéző szavakat, amelyeknek nem akart vége szakadni….

[/rkey]