Korszakalkotó találmány

-Halló, Rendőrség? Betörő van a lakásomban..

-Mondja kérem a nevét, és a címét. Ön hol van most?

-A házam előtt

-Akkor, honnan tudja, hogy..

-Ez hosszu..majd ha ide érnek elmondom.

Trevor Sutton bediktálta a nevét, és címét, aztán,  cigarettára gyújtott. Nem látszott rajta semmi izgatottság.

Tiz perc sem telt bele, megérkezett a rendőrségi kocsi. Rex felügyelő és társa a kapuboz siettek.

-Benn van még? Kérdezte Rex, miután bemutatta magukat.

-Nem tud kijönni! – jelentette ki, gunyoros mosollyal Sutton.

-Ezt meg hogy érti? Aki be tudott menni, annak a távozás sem nagyobb gond.

-Nálam igen! – indult a ház feléé Sutton.

-Beavatna bennünket? – kérdezte Rex.

-Találmányokkal foglalkozom..magam is barkácsolok ezt-azt. Feltaláltam a betörőfogó zárt. Hát nem fantasztikus? Két legyet egy csapásra! Az én módszerem,  nemcsak a rendőrség munkáját teszi gyerekjátékká,  hiszen a betörőt, úgymond tálcán kapja, de a zsákmány is megmarad a tulajdonos, és a biztosítók örömére..

-Elmagyarázná? – kérte Rex.

-Hogyne..kivülről két kulccsal zárható az ajtó, ahogy a biztosító követeli..

-Nekem úy tűik, ezek hétköznapi kulcsok.

-Ugy van! A zárakat érintetlenül hagytam.

-Honnan veszi, hogy betörtek magához, amikor az ajtó sértetlen?

-A jelzőgomb világit, ami azt jelenti, hogy a szerkezet zárt..belülről.

-Ezt meg hogy értsem? Hol a jelzőgomb?

-A csengő felett. A laikus azt hihetné, azért világít, hogy a névtábla olvasható legyen, de én tudom, hogy nem. Az ajtó belülről zárt és belülről csakis én tudom zárni és nyitni. Automatikusan zár, kinyitni pedig egyedül én tudom. Ha elmegyek, és kívülről kulcsra zárom, a szerkezet nem lép működésbe.

-Nem beszélne világosabban?

-Belül nincsen kulcslyuk. Ha kinyitom az ajtót és bemegyek, harminc másodperc múlva két erős acélkar csúszik át az ajtó egyik szárnyából a másokba, illetve a falba és betörhetetlenül védi a bejáratot. Automatikus hevederzár..

-Amikor itthon van! Miért nem védi akkor is, amikor üres a ház..ugy értem miért nem csúszik át a kar akkor is, ha kívülről zárja be az ajtót?

-Mert csak így tudok veszélytelenül betörőt fogni

-Kiváncsivá tett. Kinyitná? Kérem, maradjon itt, hátha fegyver van annál, aki..majd mi a társammal bemegyünk..remélem tévedett, és nincs benn senki! -indúltak óvatosan, markukban a fegyverükkel.

-Van! – suttogta Sutton, és az ajtónál maradt.

A lakásban síri csend volt. Még a függöny sem rebbent. Már az utolsó ajtót nyitották ki óvatosan, amikor megtalálták, akit kerestek. A hatalmas – teremnek is beillő- szobát könyvespolc övezte, és szinte uralta egy hatalmas íróasztal, mögötte a trónszerű székkel. Abban ült a hivatlan látogató..az asztalrta borulva. Rex felügyelő felkattintotta a villanyt, majd döbbenten néztek egymásra.

-Hol van a telefon? – kérdezte Rex miután Suttont beinvitálták, a hallba.

-A dolgozószobában..és itt is. Tessék! – készségeskedett a házigazda. Már ártalmatlanná is tették? – nézett rájuk kétkedve.

-Igen..rázártuk az ajtót. Az ablakok rácsai gondolom betonbiztosak – kérdezte, miközben tárcsázott.

-Mondtam, hogy aki bejön, hála a találmányomnak, mindaddig fogoly marad, amig én ki nem szabadítom.

-Öné ez a ház? – kérdezte Rex miután befejezte a beszélgetést a nyomrögzitőkkel.

-Még nem egészen..szóbeli megállapodásom van a  feleségemmel, aki két hónapja itt hagyott egy másik férfi kedvéért, hogy az enyém marad..és természesen a vagyon egy része is..

-Hány éve házasok?

-Kettő.

-Csak?

-Mi van ezen csodálkoznivaló?

-Negyvennek nézem, elég későn nősült

-Most is kár volt. A feleségem hüségképtelen, de együtt élni sem tud senkivel. Én voltam a negyedik férje

-Volt?

-Igen..holnapután kimondják a válást.

-Maga kezdeményezte?

-Nem..de gondolom, ez nem tartozik ide. Maguk egy betörő miatt vannak itt..

Csengettek. Megérkeztek a helyszinelők, és a gyilkossági csoport felügyelője, Sinus. Rex megfigyelte hogyan nyit ajtót a feltaláló. Az előszobafal egyik fogasát elfordította, és a bejárat szabaddá vált.

-Rex elmondta, amit megtudott, majd Sinus felügyelővel benéztek a dolgozószobába, és jó öt perc múlva értek vissza a hallban várakozó házigazdához, aki ki tudja hányadik cigarettára gyújtott rá.

-Rossz hírünk van, Mr Sutton – kezdte, Sinus.

[rkey]

-Kárt tett valamiben a..betörő?

-Nem..inkább azt mondhatnánk..benne tettek kárt

-Kicsoda? Nem egyedül van?

-De igen, egyedül volt..

-Volt?

-A betörő halott!

-Halott? Dehát mitől halt meg?

-Hamarosan megtudjuk..a doktor vizsgálja..elég régen halott..és nő..

-Nő? Képedt el, Sutton. Már ott tartunk, hogy az asszonyok is betörésre adják a fejüket?

-Ez túlságosan jólöltözött ahhoz, hogy besurranó tolvaj legyen. Mikor találkozott a feleségével? – kérdezte hirtelen, Sinus.

-A bírósági tárgyaláson.

-Azóta nem is beszéltek?

-Nincs miről! – vágta rá, Sutton.

-Mindenét elvitte, amikor elment? Ugy értem semmi nem volt, amiért visszajöhetett volna?

-Csak nem gondolja, hogy..

-De igen… kulcscsomó..az önéhez hasonló kulcsokkal, ott van az asztalon.a keze mellett..

-Dehát mit akart itt?

-Azt magának jobban kellene tudnia. Talán az ékszereit..egy dobozt találtunk mellette..

-Csak azok maradtak itt, amelyeket én vettem neki!

-Az ő pénzéből? Gondolom kettőjük közül neki ment jobban, amikor összekerültek.

-Résztvettem a cég munkájában, és elég jól belejöttem..tehát volt miből.

-Megnézné?- kérte Sinus

Sutton bement velük a dolgozószoba ajtaján s elég volt benéznie, hogy kinyögje: igen ő..ő a feleségem.

-Adhatok egy kortyot? – kérdezte elgyengülve, miközben töltött, és kínálta a jelenlévőket is. – Szegény feleségem..hiába jött be a nála maradt, kulccsal kimenni nem tudott..rabbá vált..

-Mrs Sutton szívbeteg volt? – kérdezte, Sinus.

-Az orvosai tudnák megmondani..elég gyakran látogatta őket..de szerintem csak hisztériás volt. Megszokta hogy minden kívánsága teljesűljön..

-Ő nem tudott az újfajta zárról?

-Azóta szereltem fel, mióta elköltözött.

-Nem furcsállja, hogy nem akart kiszabadulni innen?

-Honnan veszi? – képedt el a férfi.

-Ott a kezeügyében a telefon..akárkit felhívhatott volna..például magát is, vagy minket..

-Valóban! – mondta, elhúzva a szót, Sutton. Lehet, hogy a bezártság hisztériás rohamot váltott ki nála..és a szive..sosem birta elviselni a tilalomfát,a korlátokat. Az ilyen embernek már a bezártság tudata is…

-A végét jelentheti?- kérdezte Sinus

-A szive!. – jelentette ki, szinte végszóra, távozóban a doktor.

Aznap este Sinus bekérette az irodájába Trevor Suttont.

-Tessék..itt vagyok..mit kell aláírnom? – kérdezte, miután leült az íróasztal előtti székre.

-Meg kell hallgatnia engem. – A felesége halálával kapcsolatban befejeztük a nyomozást. Röviden elmondom, hogy szerintünk, mi történt. Ön felhívta a feleségét telefonon. Tudta, hogy maradt nála egy kulcsgarnitúra. Kérte, hogy találkozzanak utoljára, és búcsúzzanak el barátságban. Ön átad egy nyilatkozatot, amellyel elkerülhető lesz az utolsó tárgyaláson való kínos jelenlétük.

-Honnan veszi? – szólalt meg, nagy nehezen, Sutton.

-Végighallgatna? A felesége kinyitotta az ajtót a nála maradt kulccsal, bement a házba és az ön zseniális találmánya foglyul ejtette. Mrs Sutton kereste önt a szobákban, aztán a telefon után nyúlt, hogy felhivja..ne szóljon közbe. A dolgozószobában lévő készülékről nem elég gondosan törölgette le az ujjlenyomatokat. De a házban lévő készülékeket kikapcsolta, a telefon tehát nem működött. A felesége pánikba esett, el akarta hagyni a házat, de hiába tapogatta az ajtót belülről, a kulcsukat nem találta, az ujjlenyomatai azonban jól kivehetőek. Ön tudta, hogy a felsége erősen alkoholizál és a legkisebb izgalom is, a kezébe adja a poharat. Erre számított, és..az üvegbe, amiben a kedvenc itala volt, mérget rakott..

-Maga megőrült! Nem vagyok hajlandó tovább hallgatni ezt a..

-Pedig hallgatnia kell. Az ügyvédjét idekérettük és azt hiszem itt az ideje, hogy bejöjjön. Amit elsoroltam csak feltételezés, de ön tudja az igazat, és remélem, mielőbb megosztja velünk, hiszen a törvény az őszinte beismerő vallomást..

-Enyhitő körülménynek veszi! – vágott közbe, Sutton. És akkor mi van? Nem követtem el semmi olyat, ami..

-Akkor folytatom- kezdte Sinus, miután az ügyvéd bejött és leült védence mellé. – Az italba olyan mérget tett, amely még a szakembereket is félrevezetheti. Íztelen, szagtalan, tehát nem kelt gyanút az áldozatban. Az orvosok szívhalálra gyanakszanak, és a bezártság gondolata, a feldúlt állapot magyarázta volna is ezt, ha a körülmények nem olyanok, amilyenek..

-Tiltakozom

-Ön azt hitte, ha a felesége meghal, mielőtt a válást kimondják, örökölheti minden vagyonát. Tévedés. A válókereset ilyen esetben végakaratnak is tekinthető, és lehet ugyan pereskedni az ügyben…de

-Talán abbahagyja a szájtépést, ha azt mondom, hogy nem beszéltem telefonon a  feleségemmel.

-Önnek kevés volt a két év, hogy megismerje a feleségét. Titoktartást ígért, vagyis azt mondta egyedűl van, amikor maga felhívta, pedig a jövendőbelije ott feküdt mellette és mindent hallott!

-Aki ezt állítja hazudik. Nem telefonáltam a feleségemnek..fogalmam sincs mit keresett  a házban..

-Csak nem akarja elhitetni velünk, hogy betörni ment? Valaki odáig kísérte, és várt rá. Ő látta, hogy maga bement a házba…pár perccel Mrs Sutton érkezése után. A felesége akkor már túl volt az italon. A földön feküdt. Ne vágjon közbe..a használt poharat megtalálták a szőnyegen. Maga felemelte és az asztalhoz ültette..kezeügyébe tette a kulcs csomót, természetesen mindezt kesztyűben végezte. Aztán odarakta a halott feje mellé az ékszeres dobozt, hogy meg legyen a látogatás oka. A tetejét is felnyitotta. Aztán helyrehozta a telefonösszeköttetést, letörölte, amiről ugy gondolta, hogy a felesége érintette, habár erre kár volt időt vesztegetnie, hiszen aki be van zárva egy házba, az mindent megpróbál, és mi sem akadtunk volna fenn rajta. Az üveg üres volt..két csepp, ha lehetett az alján. A pohár is. Mindkettőt a táskájába tette, és kijött a házból…de a sarok felé tartott, ahol egy szeméttároló van, majd körülnézett és bedobta az üveget meg a poharat. Rátaláltunk, analizálták..mert abban kimutatatható a méreg, csak a szervezetben végzett hatása bizonytalanítja el az orvosokat. Aztán telefonált nekünk, hogy betörőt fogott.

-Mese!

-Amit elmondtam, tény – állt fel, Sinus. A felesége gyomrában alkoholt találtak..pár perccel a halála előtt fogyasztotta, és van egy tanunk is. Az, aki a telefonbeszélgetést hallotta, aki a háztól nem messze a kocsiban várt a jövendőbelijére, vagyis a maga exnejére..de mindaddig nyugodtan várt, amig maga a ház előli telefonbeszélgetést – velünk – be nem fejezte. Akkor kezdett gyanakodni, hogy valami nincs rendben, amikor rágyújtott.

-Nem láttam azt az embert..

-Nem..,mert a legjobb megoldást választotta, és a legközelebbi rendőrőrszobára ment, hogy jelentést tegyen valamiről..ami -  szerinte nincs rendben.

Trevor Sutton hallgatott.

-Egyébként a találmányáért kár..egy vagyont kereshetett volna vele…..tisztességesen, dehát mire Ön szabadul..szóval,…. más is kitalálhat valami hasonlót, vagy még jobbat! – fejezte be sajnálkozva, a felügyelő.

[/rkey]

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>