Rézike nagyon eleven medvebocs. Mamókája szerint olyan, mint egy sajtkukac. Állandóan izeg-mozog, nincs nyugta akkor sem, amikor eszik. Vagy a lábával kalimpál, vagy a székkel hintázik, vagy a szája jár, akár a kereplő!
- Okos mackó, evés közben nem beszél! – tanítgatta minduntalan, Mamóka.
Ám hiába. Ha csurgatott mézet kapott, élvezettel nyalogatta, közben dudorászott, ha főzeléket tett elé medve néne, amíg csak tartott belőle egyfolytában dörmögött – dünnyögött a mackólány, mint aki szemlátomást élvezi, amit művel.
Történt egyszer, hogy Mamóka odaültette Rézikét az asztalhoz, elébe tette a frissen sült mézes bélest, aztán kiment a barlang elé, leült az eperfa alá, és nekilátott a kosárnyi foltoznivalónak. Ahogy öltögetett, egyszer csak éktelen bömbölést hall a barlangból. Hanyatt – homlok csörtetett be, azt hitte, Rézikéje darazsat nyelt, vagy az orra hegyét csípte meg, egy méz illatra betévedt méhecske. Különben minek csapna akkora ricsajt, evés közben?!
- Jaj nekem! – üvöltötte Rézike, miközben borsónyi könnyek potyogtak a szeméből.
[rkey]
- Mi történt, kincsem? – kérdezte mamóka.
- Rá… á… lépett a fogam a nye… nyel… nyelvemre! – brühögte Rézi, – de olyan nagyon ám, hogy vé… vé… vérzik!
- Ejnye, ejnye, ugye megmondtam, hogy az okos mackó evés közben is illedelmesen viselkedik, nem beszél, és csak arra figyel, amit csinál, vagyis a rágásra, nyelésre.
- Most mi lesz? Másik nyelvem nő? – kérdezte Rézi.
- Miért nőne, hiszen nem nyelted le, csak beleharaptál! Az ebcsont is beforr, nemhogy a mackónyelv! – vigasztalta kis bocsát, Mamóka.
- És… és addig? – kérdezte szipogva Rézike.
- Hát… addig bizony egy kicsit kellemetlen lesz a rágás.
- Most napokig nem ehetek? – hüppögött a mackólány.
- Dehogynem! Majd kapsz finom langyos, mézes tejet, nem fogsz éhen halni, ne félj! Csak arra vagyok kíváncsi, hogy amíg a nyelved fáj, addig is dudorászva eszel-e majd?
Rézike nem szólt, csak szepegett.
Gyerekek, ha a nagy kerek erdőben a Medvesor felé jártok, érdeklődjétek meg, ráléptek-e azóta, Rézike fogai, a nyelvére?! Mert, ugy-e veletek, ilyesmi, nem fordulhat elő?!
[/rkey]

MAGAMRÓL
84 éves vagyok, három fiam, hat unokám van. Kb. 3.000 - regényt,
novellát, mesét, humoreszket, szindarabot, jelenetet, stb. irtam. Húsz
bünügyi regényem, és 30 romantikus füzetregényem jelent meg a sok száz
mese, krimi, szerelmes, novella mellett. Peterdi Pál, -aki az első hat
bünügyi regényem lektorálta-, a magyar Agáthának nevezett. A
Betükincstár mottója: jó az, ami olvastat: A krimi végére tripla
csavar, a romantikus novellákhoz, remény, és a gyönyörités témaköre
TÉMÁHOZ-, az önvizsgálat, és a sosem múló SZERETNIVÁGYÁS, - a mesékhez
pedig az ARANY CSILLAGOK ártatlan csodavárása DUKÁL.
810 ÍRÁS, csupán- ÉLETMÜVEM
--EGYHARMADA. KELLEMES IDŐTÖLTÉST!
