Két kis egér világgá megy

Írta: Vigh Rózsa

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy egérlyuk, abban egy fészek, abban meg egy fészekalja egér lurkó. Képzelhetitek, hogy a kis fészekben milyen szorosan voltak a kis cincogók, így esett, hogy ha valamelyik megmozdult, legalább három ugy érezte, hogy őt lökték oldalba, s ráadásul akarattal. S mivel az egér srácok sem különbek, mint ti, elkezdődött az osztozkodás.  Anyjuk egy darabig hallgatta a civódást, a keserves cincogást, aztán tapsolt egyet és azt mondta:

-Szedte teremtette. Nem szégyellitek magatokat, testvér létetekre, folyton egymást nyüstölitek?  Ha volna sarok a fészekben, most legalább a fele fészekalját oda állítanám, hogy egy darabig csend legyen végre, haszontalan sajtpusztítók.

Három haszontalan csakhamar kuncogni kezdett, mit sem ért nekik a fejmosás, de volt kettő, aki igencsak a szívére vette az anyai korholást.

-Mindig velünk van baja-, cincogta az egyik

-Dehát nem is mondott nevet,

-Akkor is ránk gondolt. Mindig minket szúr ki. Legszívesebben világgá mennék. Meglátná akkor mit jelent, ha nem vagyunk

-Az igaz. A múltkor a tanti késett pár percet, és olyan izgatottan várta, Biztosan értünk is aggódna.

-Meg is érdemelné. Induljunk. Ha szép lesz a világ, sose jövünk vissza

-Ha nem kedvünkre való, ide mindig visszavárnak, hiszen ez az otthonunk.

-És ha macskával találkozunk?

-Azzal akkor is találkozhatunk, ha a körletben maradunk. Szerencsére öreg, mint az országút, még éjjel sem lát jól. Indulás.

[rkey]

A két kis egér kisurrant a lyukból, és olyan gyorsan, hogy szinte követni is alig lehetett az árnyékukat, elindultak torony iránt.

Az első riadalomban akkor volt részük, amikor beszaladtak egy kotlóalja kiscsibe közé. A kotlós azonnal észrevette a veszélyt, idegen van a csirkéi közelében, meg kell védeni őket. Tollait felborzolta, csőrét kitátva rikácsolt, míg a gazdasszony fel nem figyelt a vészjelre.

-Bodri, nézd meg ki bántja a kotlóst!-szólt oda a kutyának.

A két kis egérnek szerencséje volt, mert a kutya sosem bántott volna egy egeret. Még azt is eltűrte, persze, csak amikor aludt, hogy le fel futkossanak a bundáján.

Szerencsére nem tévesztették el egymást, és együtt huppantak be az istálló ajtaján.

-Itt jó helyünk lesz. A ló nem eszik egeret, és nézd milyen hatalmas. Ha akarunk, futóversenyt rendezhetünk a hátán.

-Csókolom, -köszöntötték a szénát rágcsáló lovacskát.

-Hát ti mit kerestek erre felé. Tudja anyátok, hogy eljöttetek? Itt nincs se sajt, se hurka. Ugy tudom szénával nem éltek, de azért ha bajban vagytok, maradjatok. Itt nem kell félnetek, még a macskától sem, amig engem láttok.

-És ha alszol?

-Én sosem fekszem le, akár hiszitek, akár nem állva alszom, és a macska nem igen merészkedik a patáim közelébe, mert tudja, hogy hátrafelé nem látok, és még véletlenül rálépek. Meséljetek, mi hozott benneteket az istállóba.

A két kis egér mesélni kezdett, a lovacska meg egyre vidámabban nyerített.

-Nem is tudom mit mondjak cincogik. Bárcsak rám szólna az anyukám, de nekem régen nincs anyám. Még csikó koromban elszakítottak tőle, pedig én nélküle nem mentem volna sehova, nemhogy világgá. Higgyétek el sehol nem olyan jó, mint otthon. Azt hiszitek én nem, tudnék megszökni, ha akarnék, de minek? A gazda szeret, becsül, Azt tanácsolom, töltsétek itt az éjszakát, ássátok bele magatokat a szalmába, hogy ha a macska erre jár, ne érezze meg a szagotokat, és mihelyt kipihenitek magatokat, iszkiri haza. Anyátok biztosam kisírja a szemét. Mindenre gondol csak arra nem, hogy dacból vágtatok neki a világnak, hogy őt akartátok büntetni vele. Higgyétek el, nektek sem lesz könnyü ez az éjszaka, nélküle.

A lovacskának igaza volt. Nem is várták meg a hajnalt, óvatosan, hogy egy csepp zajt ne üssenek, visszaosontak az egérlyukba. Anyjuk már hat zsebkendőt telesírt, és állt a könny a fészekben is.

-Csakhogy itt vagytok, drága magzataim. Csakhogy itt vagytok!-. ölelte, csókolta a két haszontalant.

-Nem is kérdezed hol voltunk, miért mentünk el?

-Majd elmondjátok, ha akarjátok, fő hogy újra itthon vagytok. Hozom a vacsorát, vagy a reggelit, azt sem tudom este van-e vagy reggel. De jó hogy nem történt semmi bajotok. Apátok ma is megvívott a macskával, de szerencsére ő volt az ügyesebb. Csak a farkincája hegyét kapta el a zöld szemű, de semmi komoly, bekötöttem és most alszik szegény feje. De jó hogy együtt a család..de jó..kicsinyeim..de jó!

[/rkey]