Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két legény. Mindketten olyan erősek voltak, mint a bivaly, de amíg egyiküknek úgy vágott az esze, akár a borotva, a másik mindig ész nélkül végezte, amit rábíztak.
Történt egyszer egy farsangon, hogy tréfás erőpróbát rendeztek a faluban. Nem is jelentkezett más, csak ők ketten. A furfangos rendezők telehordtak két hatalmas üstöt vízzel, hogy reggelre befagyjon.
- Az lesz a győztes, aki elsőként mutatja fel az üstöt, üresen! – hirdette ki az első próbát a bíró.
[rkey]
Nosza, nekilátott az egyik, csákánnyal, lapáttal, vésővel, és nagy erővel törte – zúzta a jeget. A másik szép kényelmesen, fütyörészve hozott egy hát, szalmát, körülrakta vele az üstöt, aztán alágyújtott. A melegtől az edény fala átlangyosodott, a jég elvált tőle, a legény a földre csúsztatta, és felmutatta az üres üstöt. A másik akkorra éppen csak megszántotta csákányával a jég felületét.
Második feladatként két jókora darab, kővé száradt kenyeret kaptak azzal, hogy az győz, aki az adagját hamarabb elmajszolja.
Nekiesett az egyik íziben, és rágta marta, harapta, miközben sziszegett szegény feje, mert a kőkemény kenyér felsértette az ínyét, a fogai is majdnem beletörtek, mégsem boldogult vele.
A másik kerített egy tál tiszta vizet, beleáztatta a porcióját, és öt perc múlva könnyedén elfogyaszthatta a puhává duzzadt, hófehér házikenyeret.
A harmadik próbatétel volt a legnehezebb. A sebesen rohanó patakon kellett átkelniük száraz lábbal, s ehhez csak lapátot és talicskát használhattak.
Az egyik legény azonnal nekilátott, telemerte a talicskát vízzel, aztán futott a rétre és kiborította. Ki akarta merni a patakot, de hiába igyekezett. A tizedik forduló után sem látszott, hogy apadt volna a víz szintje.
A másik elment a rétre, telerakta a talicskát jó kemény, füvel átnőtt földdel, aztán a patakhoz tolta és beleborította. Alig tíztalicskányi földből olyan takaros kis nyúlgátat emelt, hogy kényelmesen átgyalogolhatott rajta.
Ha véget nem vetnek a versenynek, a balgábbik legény tán még ma is meregeti lapátjával a patak vizét.
[/rkey]

MAGAMRÓL
84 éves vagyok, három fiam, hat unokám van. Kb. 3.000 - regényt,
novellát, mesét, humoreszket, szindarabot, jelenetet, stb. irtam. Húsz
bünügyi regényem, és 30 romantikus füzetregényem jelent meg a sok száz
mese, krimi, szerelmes, novella mellett. Peterdi Pál, -aki az első hat
bünügyi regényem lektorálta-, a magyar Agáthának nevezett. A
Betükincstár mottója: jó az, ami olvastat: A krimi végére tripla
csavar, a romantikus novellákhoz, remény, és a gyönyörités témaköre
TÉMÁHOZ-, az önvizsgálat, és a sosem múló SZERETNIVÁGYÁS, - a mesékhez
pedig az ARANY CSILLAGOK ártatlan csodavárása DUKÁL.
810 ÍRÁS, csupán- ÉLETMÜVEM
--EGYHARMADA. KELLEMES IDŐTÖLTÉST!
